Komoly aggodalomra ad okot az a hitelpiacon kialakult buborék, amelynek a kidurranását talán épp most szenvedi meg Kína. Kínát a nagyságrendileg hasonló méretű gazdaságokkal (USA, EU) összehasonlítva látható, hogy az elmúlt 6-7 évben jelentős ugrás következett be a hitelállományában, így a feltörekvő gazdaságok közül nem csak GDP rátájával, hanem magas adósságállományával is kiemelkedik.

Kína gazdasága 2014 utolsó negyedévében végül éves szinten 7,3 százalékos növekedéssel zárt, amely elmarad a 2011 végén látott 9,2 százalékos teljesítménytől. A Nemzetközi Valutalap, valamint a Világbank éves előrejelzésében egyaránt 7,5 százalékos növekedést prognosztizál a kínai gazdaságnak erre az évre.

Úgy tűnik, jelenleg Kína nehezen tudja elfogadni lassuló növekedési mutatóját. Erre hívta fel a figyelmet Xi Jinping kínai elnök is, aki szerint most kiemelten fontos a higgadtság megőrzése, és országának az új, megváltozott körülményekhez mielőbbi alkalmazkodását sürgette. Külön gondot okoznak a hitelállomány növekedésében, az úgy nevezett árnyék bankrendszer által végrehajtott (kormányzati szabályozást mellőző) banki ügyletek. Részben ebből kifolyólag Kínának sokkal jelentősebb ütemben emelkedik a hitelállománya 2008 óta, mint sok fejlett országnak. Kezdetben a világszerte foganatosított válságkezelő lépések javulást hoztak, ám a 2012-ben kiújult hitelezési bumm újra a felszínre hozta a szabályozatlanságból fakadó aggodalmakat. A kormányzat reagálásának köszönhetően 2014-ben már csökkenésnek indultak az ingatlanárak, még a nagyobb és tehetősebb városokban is, ám az építőiparban tapasztalható folyamatos túlhevülés hatásai akár az egész gazdaság növekedését negatívan befolyásolhatják, és pénzügyi instabilitáshoz vezethetnek.

Kína gazdasági növekedésének lassulása globális következményekkel járhat, különös tekintettel a többi BRICS országra. Ha Kínában a kereslet tovább redukálódik, az a kereskedelmi partnereinek exportját is visszaveti, amely még akár a feltörekvő országok növekedését is letörheti.