Ibolya Tibor emlékezetett rá: március 11-én rendelték el a nyomozást, aznap négy helyen tartottak házkutatást, amelynek eredményeként lefoglaltak körülbelül tízezer oldalnyi nyomtatott szöveget és körülbelül 800 gigabyte-nyi elektronikus adatot. Ennek az "óriási mennyiségű" adatnak az áttekintéséhez idő kellett - hangsúlyozta a főügyész.

Arra a kérdésre, hogy ennyi idő, két hét elég lehetett-e a vagyon kimenekítésére offshore cégeken keresztül, azt válaszolta: "objektíven nem volt olyan helyzetben" Tarsoly Csaba, hogy vagyont tudjon kimenekíteni.

A főügyész elmondta: a vagyonvisszaszerzési eljárás tart, ennek részeként hétfőn a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta a nyomozó hatóság biztosítási intézkedésként. A gyanúsítás után már megkezdődött a vagyonvisszaszerzés, gépkocsikat, üzletrészeket, készpénzt, ingatlanokat foglaltak le - tette hozzá.

Tarsoly Csaba és két társa ügyében a főügyész a gyanúsítás részleteit nem árulta el, annyit közölt, hogy "a cselekmény minősítése csalás".

Mint mondta, ez egy nehezen bizonyítható bűncselekmény, ezért minden olyan nyomozati cselekményt el kellett végeztetniük, amely megalapozottá teszi a gyanút. A Magyar Nemzeti Bank feljelentése csak arról szól - folytatta -, hogy a Quaestornál bűncselekmények történtek, de ekkor még nem volt egyértelmű, hogy milyen bűncselekmények. Mivel kár keletkezett, ezért a csalás gyanúját próbálták megalapozott gyanú szintjére hozni.

Ibolya Tibor ezzel kapcsolatban kijelentette: nem akar olyan országban élni, ahol egy feljelentés után egy nappal bárkit le lehet tartóztatni.

Amikor a büntetett előéletű Orgován Béla nevére írta a céget, Tarsoly Csabával szemben a megalapozott gyanú "kijegecesedett" - mondta a főügyész. Ez jó volt az ügyészségnek - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Buda-Cash-ügyben sem intézkedtek gyorsabban a nyomozók, talán egy vagy két nappal hamarabb állították elő a gyanúsítottakat - mondta. Ez mindkét ügyben két hét alatt történt meg, amit nemzetközi összehasonlításban is gyorsnak nevezett.