Forradalmi változást hozhat a budapesti cég

VARGA ZSOLT
2015-03-31 09:55
Támogatási program indul azon kereskedelmi cégek számára, amelyek a weboldalukat akarják kialakítani, vagy megújítani. Ráadásul nem egy állami intézmény, hanem egy magánvállalkozás karolná fel őket - azért, hogy kölcsönösen jól járjanak.
Van egy nemzetközi cég, ami a Duna partjára költözött, Budapesten állította fel főhadiszállását. A globális piacon nagyjából évi százmillió eurós, azaz harmincmilliárd forintos forgalmat bonyolít le, Németországtól Ausztráliáig egymás után jelentkeznek be az üzleti partnerek, de magyar ügyfele a mai napig nincs. Lássuk be, disszonáns helyzet. Amin most a fentebb már vázolt támogatási programmal megpróbálnak változtatni.

Az online fizetési megoldásokat kínáló BudaPay 2013-ban települt át a tengerentúlról Magyarországra. A már meglévő üzleti kört hozták magukkal, de természetesen nem mondtak le arról, hogy hazánkban is terjeszkedjenek.

Az online fizetések piaca robbanásszerűen fejlődik a világban. Itthon, néhány ütemmel lemaradva ugyan, de követjük ezt a trendet. Solomon Zsuzsanna, a BudaPay ügyvezető igazgatója egy példával világítja meg, hogy azért még bőven van mit behoznunk. „Ha valaki Angliában beüti mondjuk, hogy wintercoat.com, akkor rengeteg találat van. Magyarországon a télikabát szóra édeskevés a válasz." Az ügyvezető igazgató konklúziója: itthon nem igazán költenek a webshopok arra, hogy a keresőoldalakon megjelenjenek. „Az az igazság, hogy nem nagyon fektetnek pénzt ebbe. Enélkül viszont hogy lehet jó online üzletet csinálni?" - teszi fel a költői kérdést.

A messziről jött nemzetközi cég hazai tapasztalatai szerint sok online áruház tulajdonosa maga alakítja ki a saját weboldalát, mert nincs elég pénze ahhoz, hogy szakemberrel profi oldalt építtessen ki. Ennek eredményeként, pontosabban eredménytelenségeképp sok magyar weboldal finoman szólva is gyatrán néz ki. Különösen, ha nyugati weboldalakkal hasonlítjuk össze őket. A potenciális vásárlóban pedig nincs meg a bizalom a silány kinézetű magyar weboldalak láttán. Mindennek pedig rövid időn belül tragikus hatása lehet az üzletre nézve ebben a virtuális világban, ahol nem leomlottak a határok, hanem soha nem is voltak.

Online fizetési szolgáltatást több magyar bank is kínál. De a tapasztalatok szerint érdemben többnyire csak a nagyobb online áruházakkal állnak szóba. Nem egy ügyfél arra panaszkodik, hogy rugalmatlanok, nagy a tehetetlenségi nyomatékuk. Agyonszabályozott üzleti világukban csakis fix jutalék fejében nyújtanak szolgáltatást, alkudni véletlenül sem lehet náluk. Az alig másfél éve idetelepült BudaPay ezzel szemben rugalmas üzleti megoldásokat ajánl. Ráadásul a sok nemzetközi pénzintézeti kapcsolatnak köszönhetően nem csak a szokásos Mastercard és Visa szerepel az ajánlatukban, hanem az American Express és a China Union Pay is, sőt sok más kártya. Ezek neve azonban már üzleti titok. Nem véletlenül mondja Solomon Zsuzsanna: „Aki hozzánk jön, az előtt egyszerre sok külföldi bank megnyílik. Mi vagyunk az ajtó."

A BudaPay átlagosan havi 8 millió eurós forgalmat produkál, ami persze hónapról hónapra változik. Az üzleti kör több száz globális weboldalt foglal magába. A forgalma jelentősebb, mint nem egy ismert magyar banké. Csakhogy magyar ügyfél egyetlen centet sem tesz hozzá ehhez a forgalomhoz. Pillanatnyilag.

„Magyarországon sok olyan alvó üzlet van, amit fel lehetne ébreszteni." - reménykedik az ügyvezető igazgató. - „Szeretnénk elindítani egy olyan programot, amit a weboldallal még nem rendelkező üzlettulajdonosoknak ajánlunk. Ha valaki olyan üzleti tervet tud felmutatni, amiben fantáziát látunk, akkor támogatjuk. A már létező, de megújulásra szoruló weboldalak gazdáinak is lehetőséget adunk. Finanszírozzuk a programot, de nem önzetlenül. Abban a reményben, hogy a felpörgő üzlet szép, egyre nagyobb forgalmat generál, amihez mi nyújtjuk az online fizetési megoldást."

Az e-kereskedelem forradalom előtt áll, mert a ma még csak nézelődő internetezők mind nagyobb számban válnak vevővé. A statisztika szerint már ma is a magyar internetező lakosság 40 százaléka (2 millió 800 ezer fő) vásárol magyar és 16 százaléka (830 ezer fő) külföldi weboldalról. Figyelmeztető jel, hogy 2 százalék már kizárólag csak ez utóbbi megoldást választja, azaz kimondottan kerüli a magyar oldalakat. A webáruházak a legnépszerűbb e-kereskedelmi oldalak. A leginkább keresett termékek a könyv, a zene, a film, továbbá a ruházat és a kiegészítők, de nem sokkal maradnak le mozi-, koncert-, és színházjegyek. A szakértők úgy számolnak, hogy a közeljövőben az online élelmiszervásárlás fog legnagyobb mértékben nőni.