A lényeg a feltételes módban rejlik, a vagyon zár alá vételének ugyanis ilyen módon nem feltétele az, hogy az illető akár csak gyanú szintjén is részt vegyen a csalásban. Ha ez volt a gyanú, akkor már eddig is zár alá lehetett venni magánvagyonokat, hiszen erre a Btk. lehetőséget adott minden olyan esetben, amikor a bírósági eljárás lehetséges kimenetelei között ott szerepelt a vagyonelkobzás.

A rendelkezés a könyvvizsgálók mellett kiterjed a fel-ügye-lő-bi-zott-sá-gi tagokra is, ami mindenképpen a szabályozási inga túllendülésének tekinthető, hiszen egy fb-t meg lehet téveszteni. Különösen akkor, ha a tulajdonosok s a menedzsment együttműködik a csalásban. A jogszabály minden bizonnyal megnehezíti a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások, azaz javarészt a nagy pénzügyi intézmények igazgatóságának és felügyelőbizottságának összeállítását. Kevesen lesznek, akik ilyen feltételek mellett elv...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/14 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!