Csak a brüsszeli fityisz után tartja drágának az M4-est a kabinet, korábban mindent rendben talált. Nem világos, milyen jogalapon rúgják ki a gőzerővel építkező cégeket, amelyek jó eséllyel fordulhatnak bírósághoz.
Speciális, nagyon kedvezőtlen talajviszonyok. Ha ezzel a kifejezéssel találkoztunk az elmúlt években, biztosak lehettünk benne, hogy drága autópálya-építésről van szó. Ezt hallhattuk leggyakrabban az M4-es építésével kapcsolatban is a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), valamint a kormánytagok részéről, amikor ellenzéki politikusok és a sajtó megkérdőjelezte, hogy valóban kilométerenként 3,8 milliárd forintért kell-e sztrádát építeni az Alföld közepén. Ami ráadásul egy tavalyi kormányhatározat nyomán már 4,5 milliárd! Ez ugyan - az elterjedt véleménnyel szemben - még mindig kevesebb, mint a kőröshegyi völgyhidat is magában foglaló autópálya-szakasz fajlagos költsége (az 5,4 milliárd), de ezt leszámítva valóban példátlan s jóval több a 2010 utáni 2,4 milliárdos átlagnál (lásd a táblázatot). Ezt alulról súrolva épült meg például az M43-as Szeged és Makó közötti, az M4-eshez hasonló adottságú...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/14 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!