Az mindenesetre biztos, hogy a magáncsőd kérdését már több éve lebegtetik, legutóbb tavaly ígérték, hogy életbe lép. Rétvári Bence a késlekedést azzal indokolta, hogy a devizahitelek olyannyira torzították a hazai hitelpiacot, hogy mindenképpen meg kellett várni, amíg erre megoldás születik.
A devizahitelek kivezetésével viszont normalizálódott az adósságszerkezet, így most már be lehet vezetni a családi csődvédelmet
- fogalmazott. (Az elnevezés a KDNP-s politikus szerint azért találóbb, mint a magáncsőd, mert a hiteleket többnyire nem egyedül veszik fel az emberek, hanem többen a családon belül, de a védelmet természetesen egyedülállók is igényelhetik.)
Ha nem fizetek, csődbiztost küldenek rám? Nem...
A Figyelő Online úgy tudja, a kidolgozás alatt lévő törvényjavaslat egyik legnagyobb erénye az lenne, hogy az adósok 5-8-10 éves csődvédelmi periódus alatt akár 50 százalékkal is csökkenhetik adósságukat, a leírás nagyságát pedig a hitel típusa határozná meg. Ez mindenképpen előnyös az adósnak, mert összességében kevesebb pénzt kell visszafizetnie, de előnyös a hitelintézeteknek is, hiszen ha értékesítené a már lejárt és gyakran behajthatatlan tartozást, akkor nagyjából 20 százalékért tudná eladni - mondta Rétvári Bence.
Nem lesz társasházi öncsődA társasházak lakóinak nagy összegű tartozásai rendezésére a magáncsőd bevezetését szorgalmazta a társasházkezelők szövetségének elnöke. Kaplonyi György szerint sokat segítene, ha a lakók kapcsolatba léphetnének egy csődgondnokkal, ha valakinek már túl nagy a tartozása a házból. A KDNP javaslata nem tartalmazza a társasházi magáncsődöt, Rétvári Bence szerint viszont a társasházaknak is segíthet a családi csődvédelem.
A rendszer szigorúan önkéntes alapon működne, tehát a családi csődvédelmet a lejárt tartozással rendelkező adósoknak kellene igényelniük, központilag nem küldhető rájuk csődbiztos. A tervezet szerint csődvédelmet a kormányhivatalokban lehet majd kérni, ahol - kezdetben papírok alapján - felmérik az adós anyagi helyzetét, majd eldöntik, hogy jogosult-e a rendszerben való részvételre. Az elbírálás tehát nem lesz automatikus, több kritériumnak is meg kell majd felelni. A tervezetben meghatároznak például egy minimum és egy maximum adósságot (annak érdekében, hogy elkerüljék a visszaéléseket), ezek összege azonban még képlékeny. Az alsó határ valószínűleg néhány százezer forint lesz.
Azt is megvizsgálják, hogy az adós rendelkezik-e megfelelő jövedelemmel, az adóssága meghaladja a várható jövedelmét, valamint hogy van-e esetleg valamilyen értékesíthető, a hétköznapi élethez nem feltétlenül szükséges vagyona. A bevétel nélküli családoknak tehát nem jelent megoldást a csődvédelem, „a munkanélküli és vagyontalan adósok helyzetén a szociális rendszer segíthet. A hitelezés felelőtlenségét mutatja ugyanakkor, hogy ők is kaphattak kölcsönt, holott előre látható volt a fizetésképtelenségük. A rendszer nem az uzsorások ellen véd, az ugyanis büntetőjogi kategóriába esik, de segít abban, hogy ne kelljen uzsoráshoz fordulni" - fogalmazott Rétvári Bence.
Néha meglátogat a csődbiztos
Aki minden feltételnek megfelel, szigorú kiadáscsökkentésre számíthat, viszont nem kell tartania végrehajtóktól és a pénzbehajtóktól. Az igénylést követően csődbiztost rendelnek ki az adós mellé, aki segít racionalizálni a családi kiadásokat, egyben ellenőrzi, hogy az adósok nem költekeznek-e túl. Előírhatja például a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de például abba már nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol. A tervezet szerint a csődbiztos bizonyos időközönként személyesen is felkeresi az adósokat annak érdekében, hogy megnézze valóban a megállapodás szerint élnek-e. Bizonyos esetekben viszont elegendő lehet a bankszámlamozgás figyelése, a helyi viszonyok ugyanis nagyban meghatározzák majd az ellenőrzés módját.
 |
Rétvári Bence (Fotó: MTI)
Külföldön már bevett módszer A hazai tervekhez hasonló szabályozást vezettek be Írországban, ahol a tartozás egy részének eltörléséért cserébe le kell mondania az adósnak a műholdas televíziózásról, a külföldi nyaralásról és a gyermekei magániskolába járatásáról is. A tartozónak 3-7 évig kell kibírnia, ezt követően a fennmaradt tartozást - bizonyos feltételek mellett - elengedik neki. Az ír törvény azt is szabályozza, hogy havonta egy fő legfeljebb 247,04 eurót (74 ezer forint) költhet élelmiszerre, 57,31 eurót (17 ezer forint) fűtésre és 125,97 eurót (38 ezer forintot) "társadalmi részvételre". Ez utóbbi egyebek mellett sportmérkőzés- és mozijegyet jelent. A horvát magáncsőd-tervezet szerint azok az állampolgárok jelenthetnek be „magáncsődöt", akik adósságának értéke 4,400 és 14,690 dollár között van, és legalább háromhavi késedelembe estek. További feltétel, hogy egy adós legfeljebb 20 hitelezőnek tartozhat.A hitelintézetekkel egyeztetve meghatároznak egy fix törlesztőrészletet is, amelyet az 5-10 éves periódusban fizetni kell. Ha az adós mindvégig együttműködik, akkor a ciklus végén leírják adósságának egy részét, viszont ha megszegi a megállapodást, akkor az eredeti hitel kamatokkal növelt összegével kell szembenéznie. Ha eltitkol valamilyen vagyont vagy bevételt, akkor büntetőjogi felelősség is terhelheti. Az adósoknak viszont minden esetben - tehát az igénylés és az együttműködés során is - lesz jogorvoslati lehetőségük, azaz a csődbiztosok nem válhatnak a család „uralkodójává".
„Terveink szerint minden megyében és járásban lenne megfelelően képzett kormánytisztviselő, akik csődbiztosként is bevethetők. Ezeknek az embereknek megfelelő jogi, közgazdasági és pénzügyi ismeretekkel kell rendelkezniük, de fontos hogy szociális végzettségük is legyen"
- mondta Rétvári Bence, aki szerint még nem eldöntött, hogy kezdetben hány csődbiztost képeznek ki, miután nem tudják mekkora lesz az igény.
Csődvédelmet 2016-tól lehet majd igényelni, viszont nem érdemes elhamarkodottan dönteni. A tervezet ugyanis arra is kitér, hogy - a skandináv modellhez hasonlóan - egy életben csak egyszer lehet majd igénybe venni.