A missziókban kint lévő katonák csaknem 60 százaléka a NATO-, 30 százaléka az Európai Unió-, végül 10 százaléka az ENSZ- vezette békeműveletekben vesz részt. Ezek közül a legnagyobb létszámú (350 fő) magyar kontingens Koszovóban teljesít szolgálatot a KFOR részeként.
A magyarok is védik Szlovéniát és a balti államokat
A missziós tevékenység mellett a Magyar Honvédség más területeken is kiveszi a részét a közös erőfeszítésekből. Az Észak- Atlanti Tanács döntése nyomán 2009 októberében Budapesten jött létre a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK), amely képzésekkel, gyakorlatok szervezésével, az ismeretek és tapasztalatok cseréjével támogatja a NATO katona-egészségügyi céljainak megvalósítását valamint hozzájárul a tagállamok nemzeti egészségügyének fejlesztéséhez is. Magyarország egy 2014. elején aláírt megállapodás értelmében részt vállal Szlovénia légterének védelmében, melyet az olasz légierővel közösen hajt végre. Magyarország ezen kívül 2015 szeptembere és decembere között 4 JAS-39 Grippen típusú vadászgéppel és mintegy 90 fős kitelepülő állománnyal vállalta, hogy bekapcsolódik a balti államok légterének védelmébe, ugyanis ezen államok nem rendelkeznek megfelelő harci repülőgépekkel, így légterük védelméért a NATO reagáló erejének (NRF) tagjai felelnek. E vállalásokkal Magyarország a jövőben aktívabb szerepet kíván vállalni a NATO Integrált Légvédelmi Rendszerében, mindez kiváló lehetőség a magyar légierő számára, hogy fontos külföldi tapasztalatokat gyűjtsön.
Magyarország közreműködik a 10 NATO-országot, valamint Finnországot és Svédországot tömörítő Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) programban, melynek központjául a Pápa Bázisrepülőtér szolgál. A program keretei között létrejött multinacionális beszerzésnek köszönhetően 3 Boeing C-17 Globemaster III típusú stratégiai szállítógép állomásozik Pápán, amelynek köszönhetően Magyarország olyan képességhez jutott, amit önállóan nem tudott volna megteremteni.
Növelni kell a kiadásokat?
A magyar hozzájárulást a 2014. szeptember 4-5-én, Walesben tartott NATO csúcsértekezleten hozott döntések alapvetően meghatározták. Magyarország továbbra is a szövetség megbízható és stabil tagja, ennek demonstrálása érdekében - valamint a csúcstalálkozó zárónyilatkozatával összhangban - a magyar kormány is elkötelezte magát a védelmi kiadások növelése mellett.
 |
A csúcson tett magyar felajánlások között szerepelt többek között a pápai bázisrepülőtér fejlesztése, amely a tervek szerint 2018-ra teljes értékű légi szállítási csomóponttá fog válni, a mintegy 20 milliárd forint értékű beruházás révén. Az ukrán válság megoldását célzó közös erőfeszítésekből Magyarország is kiveszi a részét, a találkozón többek között vállalta, hogy a Magyar Honvédség összekötő tisztet küld a kijevi NATO-irodába, valamint tíz sebesült ukrán katona ellátását a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában. Ezen túlmenően Magyarország hozzájárul a kelet-ukrajnai aknamentesítési műveletekben részt vevők felkészítéséhez, végül pedig 100 ezer eurós támogatás biztosít a NATO azon pénzügyi alapjának, amely az ukrán kibervédelmi képességek fejlesztésére érdekében került felállításra.
A találkozó másik fontos kérdése Afganisztán kapcsán fogalmazódott meg, ugyanis a 2014 végéig történő kivonulás ellenére döntés született az iszlám köztársaság további támogatásáról. Az ISAF műveletet felváltó Eltökélt Támogatás Műveletről (RSM) végül csak a walesi csúcstalálkozó után sikerült megállapodásra jutni, mely az eredeti tervek szerint 2015. január 1-én vette kezdetét. Az új kiképzési, támogatási és tanácsadói misszióban a kormány 2014. december 12-i határozata alapján a Magyar Honvédség a Különleges Műveleti Kontingenssel, a légi kiképzés-támogató csoporttal, a Nemzeti Támogató Elemmel, az erők védelmét végrehajtó Biztosító Szakasszal, valamint a különböző szintű parancsnokságokra delegált tisztekkel, összesen több mint száz katonával vesz részt. Ezen felül Magyarország vállalta, hogy 2015 és 2017 között több mint 500 ezer dollárral segíti az afgán biztonsági erők finanszírozását.
A walesi találkozón a tagállamok vezető megállapodtak abban, hogy az ukrán válság kapcsán megváltozott biztonsági környezet hatására fokozni fogják kiképzési és gyakorlatozási tevékenységüket. Ennek értelmében az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők 2014 őszén megkezdték az Operation Atlantic Resolve (OAR) nevű műveletet. A magyar fél vállalta, hogy ezekben aktív szerepet fog vállalni, ennek keretében a honvédség mintegy 140 katonája részt vett a 2014 novemberében, Litvániában tartott (Iron Sword 2014) kéthetes nemzetközi gyakorlaton. Ebbe a sorba illeszthető be a Warlord Rock 2015 közös amerikai-magyar hadgyakorlat, melynek keretében olaszországi és magyarországi helyszíneken gyakorolta a légideszant műveletek tervezési, szervezési és vezetési feladataira való felkészülést a kijelölt állomány. Március 4-10. között került megrendezésre a NATO idei válságkezelési vezetési gyakorlata, a CMX 2015. Az idei gyakorlat érdekessége, hogy a forgatókönyv számos, a kibertérben is zajló tevékenységet is tartalmazott reflektálva a tavalyi ukrán eseményekre.
A gyakorlat hazai dinamikus napján, március 6-án a Pápa Bázisrepülőtéren az elképzelt forgatókönyv szerinti járványhelyzet kezelésének módszerét gyakorolták. Ennek kapcsán Dr. Tokovicz József dandártábornok, a HM Védelmi Hivatal főigazgatója közölte, hogy „hazánkban eddig nem volt ilyen jellegű gyakorlat, ahol minden védelmi igazgatásban érintett civil - rendvédelmi - katonai szerv közösen, kormányzati, területi és helyi szinten is lemodellezte volna a döntési mechanizmusokat és taktikai eljárásokat egy esetleges hasonló járványügyi helyzet kezelésére. Ezúttal a Magyar Honvédség is tesztelhette a több szervezet képességeiből összeállt folyamatot."
Ez lesz a legnagyobb gyakorlat
Az OAR keretei között hajtják végre a NATO egyik legnagyobb idei gyakorlatát a Németországban, Olaszországban, Litvániában és Romániában zajló Saber Junction 2015-öt, melyben tizenhét állam mintegy 5000 katonája - ebből 250 magyar - vesz részt. A gyakorlat célja, melyhez a Magyar Honvédség áprilisban fog csatlakozni, hogy a különböző országok katonáit egységes erővé kovácsolja, megteremtse és mélyítse az interoperabilitást valamint fokozza a készenlétet.
Magyarország számára fontos, hogy a Szövetség kelet-európai jelenlétének megerősítésében aktív szerepet vállaljon, hozzájárulva a térség biztonságának garantálásához. Ennek megvalósítása érdekében elengedhetetlen a védelmi kiadások növelése, melyből 20 százalékot a haderő-modernizálására kell fordítani, amelynek révén lehetőség nyílik rá, hogy tovább fejlődjön a Magyar Honvédség rugalmas reagáló képessége, hadrafoghatósága és mobilitása. Ennek végrehajtása esetén Magyarország a jövőben aktív szerepet tud vállalni a Készenléti Akcióterv által, az NRF részeként létrehozott Magas Készenlétű (2-5 nap) Összhaderőnemi Haderőcsoport (Very High ReadinessJoint Task Force, VJTF, 5000 fő) tevékenységében. Ennek érdekében Hende Csaba honvédelmi miniszter februárban indítványozta, hogy Székesfehérváron jöjjön létre egy 40 fős magyarországi parancsnoki koordinációs és összekötő központ, amely hatékonyabbá teheti az ország védelmét valamint gyorsíthatná a NATO-val való együttműködést.
Írásomban igyekeztem összegezni, hogy Magyarország jelenleg mivel járul hozzá a Szövetség nemzetközi erőfeszítéseihez és mik a jövőbeni kilátások. Véleményem szerint az ország több területen járul hozzá a régió biztonságának és stabilitásának erősítéséhez, ez tetten érhető többek között a Szlovénia és a balti országok légterének védelmében történő szerepvállalásban, vagy a gyakorlatokon való aktív részvételben egyaránt. E feladatok hatékony végrehajtására és a jövőbeni vállalások teljesítéséhez azonban szükség van a védelmi kiadások növelésére, amely nemcsak hazánkban okoz problémát és a walesi csúcstalálkozó egyik fő napirendi pontja is volt.
A rovatot a www.biztonsagpolitika.hu honlap üzemeltetője a Strategic Assistance and Support Group Kft. támogatja.