Nem a kartellgyanú, hanem a Szolnok térségében épülő sztráda megalapozottsága nem felelt meg Brüsszelnek. A 150 milliárdos fejlesztéssel egy olyan sztrádaszakaszt alakítana ki a kormány, amely hosszú évekig nem kapcsolódna a gyorsforgalmi hálózathoz. Ráadásul a teljes hossz kiépítése minimum kétséges volt az előtt is, hogy a kabinet leállíttatta az építkezést Abony és Fegyvernek között. A fejlesztés ráadásul már meglévő elkerülő utakat kerülne el: Abonyt s Szolnokot sem terheli már a 4-es főút, ahogy Törökszentmiklóst sem. Egy része 2x2 sávos, és az elkerülőkön részben külön szintű csomópontok is épültek már. Ezek fényében nagyon nehéz lehetett az előkészítés költségei nélkül is 111 milliárdos fejlesztés gazdasági ésszerűségét alátámasztani. (Azóta ráadásul egy kormányhatározat 129 milliárdra emelte a keretösszeget.)

Az Európai Unió szabályai szerint minden 50 millió eurót, tehát nagyjából 15 milliárd forintot meghaladó projekt nagyberuházásnak minősül, és ezekhez az EB jóváhagyása is kell. Ez nem egyszerű formalitás, s nem is tetszik-nem tetszik alapon dől el. Összetett szabályrendszere van: el kell készíteni egy támogatási kérelmet, ami a műszaki részletek mellett költség-haszon elemzést is tartalmaz. Ez segít eldönteni, hogy az adott fejlesztés megtérülő beruházás-e. Ha mindenképpen ilyen - például az útdíjaknak köszönhetően -, akkor nincs szükség támogatásra, hiszen piaci alapon is finanszírozható. Csak akkor ad pénzt az unió, ha társadalmilag megtérülő, de szükséges a dotáció. A számítások adják ki a támogatási intenzitást, hogy végül a fejlesztés mekkora részét fizeti az EU.


A Figyelő 2015.04.09-i számából az is kiderül, melyik fejlesztések várnak még uniós jóváhagyásra, és miért húzódik akár évek óta ennek megadása.