Az egyiptomi elnök, Abdel Fattah el-Sisi ezt a közös elhatározást történelmi jelentőségűnek nevezte, szerinte a megállapodás segíthet az arab államoknak kitörni az elmúlt évek zűrzavaros időszakából. Képesek lehetnek például egységesen kezelni a térségben és a szomszédos államokban zajló polgárháborúkat és fegyveres felkeléseket.

A közös hadsereg iránti igény az Arab Ligában több évtizedes múltra tekint vissza, amit sokáig az Izrael elleni koalíciók tartottak össze. A tényleges megvalósulását elősegítő politikai hangulatot és döntést az elmúlt évek eseményei gyorsítottak fel: elsőként is a 2011-ben kezdődő arab tavasz és következményei Egyiptomban, Líbiában és Szíriában. Továbbá az összeomlás szélére sodort országokban megjelentek különböző fegyveres milíciák és szélsőséges iszlamista csoportok (különösképpen az Iszlám Állam), aminek térnyerése a régióban napról napra megfigyelhető.

Az Arab Liga a szíriai tüntetők és a kormány erők közti erőszakos cselekmények eszkalációja során ismerte fel eszközeinek a hiányosságait, miszerint a formális politikai nyomásgyakorlása kimerült a gazdasági szankciók és békemegfigyelők küldésében.

Előzetes tervek szerint egy 40.000 fős gyorsreagálású katonai kontingens felállítását tervezi az Arab Liga, aminek az erők nagy részét Egyiptom, mint a pánarab szövetség legnagyobb szárazföldi ereje és Szaúd-Arábia fogja biztosítani. A gyorsreagálású erők jövőbeni alkalmazása lefedi a klasszikus haderőnemek területeit így alkalmasak lesznek szárazföldi légvédelmi és haditengerészeti feladatokra. A Liga vezetője, Nabil Al Arabi bejelentése szerint a közös hadseregnek képesnek kell lenni katonai segítség nyújtásra, támogatásra olyan arab államok számára, akiknek biztonságát katonai fenyegetés veszélyezteti. Az elvárások a hadsereg felé, hogy nem csak konvencionális kihívásokra kell felkészülni, hanem alacsony intenzitású fegyveres csoportok elleni műveletekre is.

A hadsereg felállítása a következő hónapokban gyors ütemben kerül végrehajtásra, hogy minél előbb rendelkezésre állhasson az Arab Liga számára az Iszlám Állam erősödésére és a Jemeni konfliktusra való tekintettel.

A hadsereg, a Liga vezetői szerint egy új eszköz lesz az arab államok kezében, amivel nagyobb stabilitást és biztonságot tudnak garantálni majd a térségben.

Más vélemények szerint a Liga e lépésével kontraproduktív hatást fog elérni a régióban, ha figyelembe vesszük a térség más meghatározó és elkülönült katona-politikai aktorait és a köztük levő törésvonalakat. Az egyik ilyen a többségében perzsa identitású síita vallási irányzathoz tartozó Irán és a zsidó Izrael. Mindkettő ország percepciójában kiemelt fenyegetésként jelenhet meg az Arab Liga ilyen irányú törekvése.

Hosszú távon az Arab Ligát belső tagoltsága is hátráltathatja ugyanis a tagállamok között is jelentős eltérések vannak, ha figyelembe vesszük hidegháborús múltjukat, gazdasági súlyukat vagy politikai berendezkedéseiket. Vannak olyan országok, akik jellemzően jó viszonyt ápolnak a nyugati országokkal, míg mások hagyományosan Oroszországgal tartanak fent szorosabb kapcsolatot. A másik törésvonal a szervezeten belül a monarchiák és az úgynevezett forradalmi kormányok között alakulhat ki.

Az Arab Liga egy regionális nemzetközi szervezet a Közel-Keleten, ami 1945-ben alakult, Kairóban. A II. világháború utáni hatalmi átrendeződések és közvetve népszövetségi mandátumrendszer felszámolása után az arab nyelvű és tágabb értelemben szunnita iszlám vallási irányzathoz tartozó országok élve az újonnan megszerzett vagy kiszélesített szuverenitásukkal egy regionális nemzetközi tervezetbe tömörültek a hatékonyabb érdekérvényesítés reményében. A szervezet céljai, hogy a tagállamok kölcsönösen segítsék egymást és együttműködésre törekedjenek kulturális, társadalmi, gazdasági, politikai és katonai területeken.

Az alapító tagállamok: Egyiptom, Jordánia, Irak, Szaúd-Arábia, Szíria, Jemen, Libanon. A Később csatlakozott országok: Líbia, Szudán, Marokkó, Tunézia, Kuvait, Algéria, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Katar, Omán, Mauritánia, Szomália, Dzsibuti, Palesztina, Comore-szigetek.

A rovatot a www.biztonsagpolitika.hu honlap üzemeltetője a Strategic Assistance and Support Group Kft. támogatja.