Gyógyíthatatlan adócsalók
2015-04-10 14:39
A Központi Hivatal utasításai, rendje szerint kellene a jövőben eljárniuk az adóhatósági ügyintézőknek.
A jövőben sem várható a rosszhiszemű adózók magatartásában érdemi változás, sőt, valószínűsíthető, hogy egyre komplexebb adóelkerülési technikákat dolgoznak ki - fest sötét jövőképet egy, az adók módosítását előkészítő, lapunk birtokában lévő kormányzati tanulmány.
Azért, hogy ne legyen teljesen reménytelen a helyzet, a magyar adóhatóságra még sok feladat vár. Az adócsalások felgöngyölítésére megfelelő eszköznek tűnik például a másodfokú adóhatósági tevékenység központosítása, amivel a tanulmány szerzői szerint az ügyintézés gyorsabb és hatékonyabb lehetne. A központosítás azt jelentené, hogy az első és másodfokon eljáró ügyintézőknek a Központi Hivatal szakmai iránymutatásait kellene betartaniuk. Attól kizárólag a Központi Hivatal jóváhagyása mellett lehetne eltérni - idézzük a tanulmányt.
Ezzel az adóhatóság házon belüli együttműködésében rejlő potenciált lehetne a jelenleginél jobban kihasználni, de szükség van a nemzetközi kooperáció erősítésére is, hogy a nemzetközi bűnügyek felderítésében is előrelépés történjen.
Az ügykezelés felgyorsítása lehet tehát az egyik fegyver a kormányzati szakértők szerint az adócsalások elleni küzdelemben. A bevallások ellenőrzésére alapesetben 30 nap áll az adóhatóság rendelkezésére, de a határidő meghosszabbítható, amennyiben azt a hivatal szükségesnek látja. Márpedig szükségesnek látja, mivel tavaly az adóellenőrzési határidő átlagos hossza 156 nap volt, míg az adókötelezettségek ellenőrzésére 36 nap - írják a dokumentumban, a NAV adataira hivatkozva. Amelyekből az derül ki, hogy 2012-ben a bevallásoknál még kevesebb, 105 nap volt az átlagos hossz, 2013-ban pedig 129 nap. Ugyanez az adókötelezettségek esetében 25, illetve 33 nap volt. Vagyis évről-évre nőtt az ellenőrzési határidők hossza, romlott a helyzet.
Ezért tették azt a javaslatot a szakértők, hogy az adóellenőrzések tekintetében indokolt egy valóban túlléphetetlen objektív, végső határidő bevezetése elsősorban azon adózók esetében, akik életútjuk alapján megbízható adózónak minősülnek.
Esetükben az objektív határidő - amire 6 hónapot javasolnak - nem lenne átléphető. E határidő az ellenőrzési tapasztalatok alapján nem veszélyezteti az ellenőrzések kivitelezhetőségét, azaz nem hordoz kockázatot a költségvetés oldalán, ugyanakkor nem okoz indokolatlanul komoly fennakadást az adózóknál sem.
Minden más adózó esetében az objektív határidő kemény, kivételesen átléphető korlátként jelenne meg. Ugyanakkor nem lenne semmilyen automatizmus az objektív határidő túllépésére. Azt az eljáró szervnek minden esetben engedélyeztetnie és indokolnia kellene, még a meghosszabbítás időtartamára vonatkozóan is, ami nem lehetne több három hónapnál - olvasható az előkészítő anyagban.