Kína egy minden eddigit felülmúló kettős szuperprojektet indított el. Egyfelől tavaly év végén létrehozta az amerikai ellenőrzésű Világbank és a Nemzetközi Valutaalap kínai ellenőrzésű ellenpárját, az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bankot (AIIB), másfelől 2014-től felgyorsította a Selyemút megvalósítását.

Az Egyesült Államok, amely dominanciáját látja fenyegetve, ellenzi a banki megaprojektet, de szinte valamennyi fontos szövetségese, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország viszont jelezte, hogy alapító tagként részt akarnak venni benne. A feszültség e kérdésben is tapintható Washington és szövetségesei között. Oroszország is támogatja a 100 milliárd dolláros bankprojektet, amelyre alapító tagként a jelentkezés március 31-ével lezárult. Peking ezzel nagy lépést tett afelé, hogy új, Washingtonnak kesztyűt dobó, többpólusú világrendet alakítson ki Ázsiával, mint centrummal.

RÉSZBEN MÁR MŰKÖDIK
A Selyemút kínai verziója a közúti, vasúti, vízi szállítás mellett a szénhidrogén-csővezetékeket, villamos távvezeték-hálózatokat is beilleszti a rendszerbe. A kínai Selyemút talán nevezhető „Selyempolipnak" is, mert, mint a polip karja legalább négy fő irányt fog át. Elsőként Európa, mint a legfontosabb célterület irányába épül, aztán az egyik ága Burmán, Indián keresztül Bangladesben érne véget. A harmadik polipkar Dél-Ázsiát célozná meg, a negyedik ág pedig a mediterrán térséget Türkmenisztánon, a Közel-Keleten, Törökországon át, apróbb helyi leágazásokkal. Terveznek egy afrikai ágat is, de ez még nem alakult ki. A vasút kiindulópontja a közép-kínai Lianyungang kikötője, ahová beérkeznének az Európába, vagy a nyugati irányba vasúton szállítandó áruk hajóval Japánból, Dél Koreából, Vietnamból és Tajvanról. Itt raknák hajókra az ezeknek az országoknak szánt európai árukat is. Tavaly év végén Kína 40 milliárd dollárral erősítette a Selyemút Alapot.

A Selyemút egyes részelemei már működnek. Türkmenisztánból négy, nagy átmérőjű csővezeték viszi a gázt Közép-Ázsián át Kínába és Kazahsztán is milliárd-dolláros nagyságrendű út-, vasútfejlesztési programokon dolgozik, amelyeket beillesztenének a Selyemútba. Kazahsztán, amely hatalmas területével, erőforrásaival a régió legstabilabb és legszámottevőbb országa, kiemelkedő szerepet játszik a kínai tervekben. Ezeket nem ellenzi a másik kulcsszereplő, a putyini Oroszország sem, amely így ellenőrzése alatt tarthatja a kelet-nyugati kereskedelem egyik legfontosabb érhálózatát és kínai, koreai, keleti forrásokból enyhítheti a nyugati szankciók miatti tőkeszomját. A Kínából kiinduló közúti, vasúti szállítási hálózat leghosszabb szakasza Oroszországon át vezet Európába. Peking, a világ vezető kereskedelmi hatalma tíz éven belül évi 2500 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat remél a projekttől. Ez 2014-ben a világkereskedelem csaknem egynegyedének felelne meg.

Részletek a Figyelő 15. számában!