Szerinte ez a "bizonytalanság" abban nyilvánul meg, hogy Belgrád számára évek óta különböző feltételeket szabnak, illetve bejelentéseket tesznek. A szerb külügyminiszter magyarázata szerint az EU számos problémával szembesül - a gazdasági válsággal, az ukrán válsággal, a görög adóssággal -, és ezért "bizonyos módon menekül mindentől, amiről úgy gondolja, hogy egy kicsit is problémás lehet". Szerinte a csatlakozási feltételek is azért kerülnek elő időről időre, hogy egy esetleges problémát elodázzanak.

Szerbia ugyanakkor azt szeretné - magyarázta Ivica Dacic -, ha olyan országgá válhatna, amelyre nem potenciális problémaként tekintenek, hanem komoly, rendezett és gazdaságilag stabil ország lenne.

A szerb diplomácia vezetője a közelmúltban azt mondta: ha Szerbia el is ismerné Koszovó függetlenségét, akkor sem biztos, hogy EU-taggá válna, mert "mindig lennének új feltételek". Ezt a kijelentését a Danasnak adott interjúban úgy magyarázta, hogy Szerbia azt szeretné, ha az EU nyíltan elmondaná: mit vár az országtól, hogy Belgrád ugyanolyan nyíltan tudjon erre reagálni. Szerinte így Szerbia abban a helyzetben van, hogy olyan dolgokat fogad vagy utasít el, amelyeket hivatalosan senki nem is kér. Ez azt jelenti - fogalmazott Dacic -, hogy akár az általa felvázolt helyzet is előállhat. "Mi elismerjük Koszovó függetlenségét, abban a meggyőződésben, hogy ez a feltétel, aztán meg valaki azt mondja nekünk: ne haragudjatok, de más volt a feltétel" - illusztrálta a politikus.

Ivica Dacic emlékeztetett arra, hogy a tárgyalási fejezetek megnyitásának mindig is volt feltétele. Először arról volt szó, hogy a Belgrád és Pristina között két évvel ezelőtt Brüsszelben megkötött megállapodást kell átültetni a gyakorlatba, aztán Németország állt elő 11 pontból álló listájával, amelyen olyan feltételek is szerepelnek, amelyek nem képezték a brüsszeli megállapodás részét.

A politikus ugyanakkor hozzátette: Szerbia az Európai Unió részévé kíván válni, uniós országok veszik körül, az EU piaca, az ottani értékek és életmód felé fordult, ezért egyértelmű, hogy a csatlakozás a cél.

Brüsszel és Belgrád között tavaly januárban kezdődtek meg hivatalosan a csatlakozási tárgyalások, azóta lefolytatták a szerb joganyag uniós szempontú elemzését, a screeninget, azonban tényleges tárgyalásra még egyik fejezetet sem nyitották meg.