Az elmúlt hónapokban azonban nem csak a Quaestor ügyfelei jártak rosszul, a jogszabály szövegében viszont egy árva szó sincs Buda-Cashről vagy Hungária Értékpapírról.
A Figyelő Online megkérdezte a tárcát, hogy mivel indokolják a különbségtételt, és igen furcsa válaszokat kaptunk. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint ugyanis azért csak a Quaestor-ügyfelekre vonatkozik a törvény, mert
„a másik két brókercég esetében olyan előrehaladt állapotban vannak a jogi eljárások, hogy nincs lehetőség a Quaestor esetén alkalmazott megoldásra".
A tárca további indoklása azonban tartogat még meglepetéseket, mert szerintük a Quaestor tevékenysége több szempontból is hasonlít tiltott betétgyűjtésre. Mint írják, „az ügyfelek pénzt helyeztek el a vállalatcsoport tagjainál, amelyekért értékpapírt kaptak. Ezeknek az értékpapíroknak egy jelentős részéről utóbb kiderült, hogy fiktív, vagyis tényleges értékpapír kibocsátásra nem is került sor. Ettől függetlenül azonban a kötvényeket forgalmazó társaság, valamint a készpénzt adó ügyfél között polgári jogi jogviszony jött létre. Ez részben a kölcsönszerződés, részben pedig a betétszerződés jellegzetességeit mutatja, hiszen az ügyfél kamat ellenében adta a pénzt a vállalatcsoport érintett tagjának".
Az ugyanakkor nem teljesen világos, hogy ha tiltott betétgyűjtés történt, akkor miért a Beva kártalanítja az ügyfeleket.
A tárcánál mindenesetre egyértelművé tették, hogy nem tervezik a megemelt kártalanítási határ kiterjesztését a Buda-Cash illetve a Hungária Értékpapír ügyfeleire. Mint írták, további kártalanítás lehetőségét csak az önkormányzatok esetében vizsgálják. „Később dől el, hogy az érintett brókercégeknél vezetett helyhatósági értékpapír-számlák esetében vállal-e valamilyen szerepet az állam a kártalanítás során" - tették hozzá.