A román kormány bejelentette, hogy az élelmiszerek áfáját a tervezettnél fél évvel korábban csökkentik: idén június elsejétől az adó mértéke 24-ről 9-re mérséklődik. Az intézkedés deklarált célja a háztartások fogyasztásának növelése. Ily módon a helyi piacra termelő szektorok vélhetően a lépés nyertesei lesznek, míg a jobbára exportra termelő ágazatok továbbra szenvednek majd a viszonylag alacsony külső kereslettől. Az áfacsökkentést az ország kedvező makro mutatói tették lehetővé: a költségvetési deficit a 2009-ben mért 7,2-ről 2014-re másfél százalékra apadt. Ezzel párhuzamosan az államadósság uniós léptékben ugyancsak szerény: tavaly végén a GDP 39, 6 százalékán állt.
A közeljövőben további hasonló lépések várhatóak. A nem-élelmiszeripari termékek áfáját ugyanis szintén csökkentik majd: 24-ről 20 százalékra. A vállalatok versenyképességét a munkabért terhelő járulékok mérséklésével képzelik el, és várhatóan csökken majd az üzemanyag és az alkohol adója is.

A román pénzügyi tanács mindeközben kevéssé optimista. A kormányzati tervekkel kapcsolatban attól tartanak, hogy azok veszélyeztetik az ország gazdasági stabilitását. Számításaik szerint a lépések következtében a tervezett egy százalék 2019-ig helyett akár három fölé is kúszhat a költségvetési hiány. Az IMF pedig úgy látja, hogy az elmúlt öt év deficitcsökkentő lépéssorozatának eredményei veszélybe kerülhetnek. A román miniszterelnök, Victor Ponta szerint önmagában az élelmiszerek áfa mérséklése több, mint egymilliárd euróval csökkenti a költségvetési bevételeket.

Román fogyasztónak lenni az áfacsökkentéstől függetlenül sem rossz mostanság: a munkanélküliség a közel tíz százalékos uniós átlaggal szemben délkeleti szomszédunknál csupán 6,4 százalékos. A bérek mind az állami, mind a privát szektorban emelkedtek. A háztartások mindazonáltal meglehetősen el vannak adósodva. Országos szinten 102 milliárd lejre rúg az adósságállomány. Külföldi valutában - jellemzően euróban - a háztartások 60 százaléka adósodott el. Az áfa csökkentés nyomán megemelkedő rendelkezésre álló jövedelmet így valószínűleg adósságcsökkentésre fordítják majd a családok.

A régiós országok kereskedelmi kockázatairól többet is megtudhat a Coface és a Figyelő közös, április 22-én tartandó országkockázati konferenciáján. A rendezvény fókuszában a közép-európai régiót alkotó államok, mint Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei, illetve az őket érintő makrogazdasági folyamatok és azok várható hatásai állnak.

Részletek:
/konferenciak/cikkek/417748-magyar-vallalatokat-erinto-kihivasok-a-regioban-