Hasonló dilemmával nézünk szembe, ha a kínai-tajvani és magyar kapcsolatok háromszögét vizsgáljuk. Hazánk s a többi uniós ország által hivatalosan el nem ismert Tajvan demokratikus berendezkedésű állam, amely a gazdasági fejlesztés területén hihetetlen sikereket elérve mára a magas jövedelmű országok közé tartozik. Néhány jól definiálható gazdasági szektorban az élenjáró államok egyike. Például a világ laptopjainak hozzávetőlegesen 95 százalékát állítják elő a tajvani tulajdonú vállalatok.
Jelenleg az EU tagországai és Tajvan között csak a WTO általános rendelkezései érvényesek a kereskedelem s a befektetések vonatkozásában, nincs ennél magasabb szintű gazdasági megállapodás a két térség között. A kapcsolatok magasabb szintre emelése ellen a leggyakrabban hangoztatott ellenérv, hogy a kínai gazdaság mérete és az elmúlt három évtizedben mutatott fejlődése miatt a választás a nyilvánvaló gazdas...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/17 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!