Hiller István, az Országgyűlés alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, becslésük szerint mintegy ötvenezer magyar állampolgárról van szó, és javaslatuk alapján mindenki, aki a 2015/16-os tanév végéig lezárja a tanulmányait, azzal a bejegyzéssel kapna oklevelet, hogy "nyelvvizsga nélkül". Aki a diploma átvételét követő két éven belül nyelvvizsgát szerez, az teljes értékű diplomát kap - részletezte.

Hozzátette: az érintettek foglalkoztatásáról a végső döntést a munkaerőpiac hozza meg. Jelezte, hogy javaslatát benyújtja az átalakítások miatt most módosítani tervezett felsőoktatási törvényhez.

Az ellenzéki politikus arra is javaslatot tett, hogy az egész napos iskolában - ami szerinte ma kötelező napköziként értelmezhető - a délutánokat állami költségen idegennyelv-oktatásra használják. Hozzátette: a szaktanárok többletmunkája többletjuttatást igényel, ezért módosító javaslatot fog benyújtani a költségvetéshez.

Kérdésre válaszolva közölte, ezen intézkedés bevezetését a 2016/17-es tanévtől látja reálisnak. Hiller István azt mondta, ezen intézkedés egy teljes tanévre számítva 3,6 milliárd forintba kerülne, így jövőre 1,2 milliárd forint lenne. Akik stadionokban mérik a költségvetést, azoknak ez meg se kottyan - fogalmazott.

A kormánynak azt is javasolta, állítsa vissza a nulladik évfolyam rendszerét, illetve javarészt uniós források bevonásával teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden nappali tagozatos, alapképzésre felvett felsőoktatási hallgató tanulmányai alatt három hónapot idegen nyelvi közegben tölthessen, elsősorban angol nyelvi tanulmányok folytatására. Utóbbival kapcsolatban kérte Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos közbenjárását is.

Az MSZP oktatási kabinetvezetője közölte, ezen javaslatának megvalósításához külön tárgyalások eredményeként igénybe vehető az EU Erasmus+ programja 10-15 százalékos önrész vállalása mellett.

Hiller István úgy értékelt, hogy 2010 óta romlott az iskolarendszerű idegennyelvi képzés színvonala, a 2010-2011 óta beindított programok megbuktak. Felidézte, hogy a 2005-ben indult nulladik évfolyamok 2009-ben hoztak először eredményt, amikor 10 ezer érettségiző fejezte be nyelvvizsgával ezt az oktatási formát. A kormányváltás után azonban megszüntették ezt az évfolyamot - tette hozzá.

Szóvá tette azt is, hogy a 2011-es köznevelési törvény után "rendszeridegen elemmé" váltak a két tanítási nyelvű iskolák.

A szakpolitikus szerint megbukott a Diplomamentő program is, amelyre 2015 január végéig az érintettek 25 százaléka jelentkezett, 45 százalékukkal kötöttek támogatási szerződést. Mint mondta, ha mindenki átmegy a vizsgán, akkor is az érintettek teljes körének 11 százaléka jut hozzá a diplomájához, ez nem eredmény, hanem kudarc.
2020-tól csak nyelvvizsga birtokában lehet felsőfokú intézménybe jelentkezni - emlékeztetett Hiller István, majd rámutatott, hogy értékelése szerint ezzel párhuzamosan szűkítették a nyelvvizsga megszerzésének lehetőségeit.

A szocialista politikus szerint a lehetőségek szűkülése miatt a tehetős családok a piacról szerzik be a szükséges tudást, míg aki erre nem képes, szegényebb, versenyhátrányba kerül.