Az Upland elnevezésű, mintegy 320 kilométeres, napi 300 ezer hordós kapacitásúra tervezett csővezeték - amely mintegy 600 millió dollárba kerülne - az Észak-Dakota államban bányászott olajat szállítaná a kanadai Saskatchewan tartományban található elosztóhoz.

Ebből 70 ezer tonna jutna a TransCanada tervezett Energy East vezetékébe, amely 4800 kilométeren napi 1,1 millió hordó olajat szállítana a kanadai keleti parti finomítókba és kikötőkbe. A tervek szerint 2020-ra megépülő Upland többi kapacitása más szállítórendszereket szolgálna ki.

Az amerikai törvények tiltják az olajkivitelt, ám a kormány az amerikai cégeknek általában megengedi a Kanadába irányuló szállításokat. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államok idén januárban 31 millió hordó olajat exportált Kanadába. Ez több mint a duplája a két évvel korábbi mennyiségnek.

A TransCanada Washingtonhoz szerdán intézett kérése azt jelzi, hogy a társaság a Keystone XL csaknem hétévesre nyúlt kálváriája ellenére sem mondott le a kanadai-amerikai határt átlépő vezetékek megépítésének gondolatától. Az országok közötti szállítórendszerek engedélyezésének előkészítésében illetékes amerikai külügyminisztérium 2008 szeptembere óta mérlegeli a Keystone ügyét.

A tárca a mérlegelés utolsó szakaszában tart, de közelebbről meghatározott határidőhöz nem kell tartania magát. Az engedély ügyében Barack Obama amerikai elnöknek kell kimondania a döntő szót. A késlekedést a hivatalos környezetvédelmi aggályok okozták.

Amennyiben elkészül, az albertai olajhomok-mezőktől a Mexikói-öbölben működő finomítóiig vezető Keystone XL teljes hossza 2700 kilométer lesz. Megépítése a számítások szerint 7,6 milliárd dollárba kerül. A vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lenne, és jelentősen tovább csökkentené az Egyesült Államok függőségét a tengerentúli kőolajtól.