A sok váratlan fordulatot hozó perben az ügyész vádbeszédében azzal hökkentette meg a sok sztárügyvédet - többek között dr. Bánáti Jánost, dr. Bárándy Pétert és dr. Strasser Tibort - felvonultató védelmet, hogy egy kalap alá vette a vádlottakat. A Markó utcai bíróság folyosóján többen elhűlve mondták, hogy a kollektív bűnösség szelleme tért vissza, holott azt hitték, az már valamikor a II. világháború után szertefoszlott.

Nem jellemző, hogy az ügyészség egy bírói szakban lévő ügyben érdemi nyilatkozatot tegyen. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője ezúttal kivétel tett. A Figyelő Online kérdésére azt közölte példás gyorsasággal, hogy az ügyészi perbeszédben a "kollektív bűnösség" kifejezés nem hangzott el. Emellett az ügyész által a perbeszédben is fenntartott vádirati tényállás részletesen tartalmazza az egyes vádlottak egyéni cselekvőségét.

„Kollektiv bűnösség valóban nincs a magyar jogban, mert mindenkinek a saját cselekedetéért kell felelősséggel tartoznia" - magyarázza dr. Strasser Tibor, a neves ügyvéd, az egyik vádlott védője. Mint megtudtuk tőle, az ügyésztől nem is hangzott el így ez a kifejezés, ugyanakkor perbeszédében nem részletezte, hogy a vádlottak milyen cselekedete meríti ki a vádban irt büntetőjogi tényállást. „Azaz egy kalap alá vette a vádlottakat, függetlenül attól, hogy tulajdonosként, orvosként, biotechnikusként, vezető tisztségviselőként, tolmácsként vagy éppen klinikai munkavállalóként kerültek a vádlottak padjára."

A híres ügyvéd szerint kollektív bűnösség csak a bűnszövetségnél merülhet fel. Mármint akkor, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, akkor egyes részcselekmények is a teljes bűncselekményben való részvételnek minősülnek. „Jelen esetben pedig erről beszélni sem lehet, mert semmilyen bűncselekmény elkövetésében nem állapodtak meg a vádlottak, de még csak bűncselekményt sem követtek el." - zárja okfejtését dr. Strasser Tibor.

Maga az őssejtbotrány öt évvel ezelőtt, 2010 nyarán robbant ki. A rendőrség rajtaütésszerűen csapott le egy orvos csoportra, amelyik éppen őssejt kezelést végzett a fővárosi Nyírő Gyula kórházban. Kisvártatva az ismert plasztikai sebészt,dr. Seffer Istvánt, a kaposvári Seffer-Renner magánklinika tulajdonosát is előzetes letartóztatásba helyzeték. Akárcsak az ukrán származású amerikai professzort, dr. Julij Baltaytist. Akiről utóbb kiderült, hogy orvosi Nobel-díjra is jelölték már, s amerikai sajtóhírek szerint Hillary Clintont is kezelte már. A nyomozás során a rendőrség hatalmas erőket vetett be, lehallgatták a potenciális gyanúsítottak telefonjait hosszú hónapokon át. Óvatos becslések szerint is legalább százmillió forintot költöttek el. A bennfentesek szerint már csak ezért is nagy presztízsveszteséggel érne fel, ha a vádlottakat felmentenék.

Először emberi testrész tiltott felhasználása volt a gyanúsítás, majd végül nagy értékű csalás lett a vád. Ma már mindkettővel vádolják a vádlottakat. Amit a vádlottak és védőik egyaránt visszautasítanak. Azt állítják, hogy igenis volt engedélyük őssejt kezelésekre. Ráadásul az elhalt embriókból kinyert őssejtek már csak azért sem lehettek emberi testrészek, mert ahhoz először meg kellett volna születnie az embernek, ami ugyebár nem következett be. Csalásról pedig azért nem lehetett szó - állították múlt heti perbeszédükben egyöntetűen a védők - mert sok beteg állapota jobbra fordult a kezelés után, azt meg soha nem állították az orvosok, hogy csodát tesznek. Az viszont szemmel láthatóan meglepte őket, hogy az ügyész vádbeszédében nem igazán tett különbséget az orvosprofesszor, az ápolónő és a tolmács között, gyakorlatilag mindenkit egy kalap alá vett. Mint mondták, percekkel később a folyosón, ilyet eddig még nagyon nem hallottak több évtizedes praxisukban.