Az emberi géntérkép megismerése óta eltelt mintegy másfél évtized kutatási eredményei nyomán a daganatok kialakulásáért felelős szabályozási hibákat sikerült leírni. Az úgynevezett „kórokozó" (driver) gének száma 138, melyek közül egy vagy maximum nyolc kombinációja idézi elő a betegséget.
Tudásunk alkalmazásának legnagyobb korlátja, hogy a genetikai hibák (mutációk) több mint fele 1 százaléknál ritkábban fordul elő, nem beszélve arról, hogy ezek milliós nagyságrendű kombinációs lehetőséget jelentenek. Ezekre gyógyszert fejleszteni a XX. századi stratégiákkal nemcsak finanszírozhatatlan feladat, de technikailag sem kivitelezhető. Egyszerűen el kell fogadni, hogy amennyiben egy gyógyszerhatóanyag biokémiai-lag hatékony és a célsejtekbe jut, akkor „személyre szabott klinikai vizsgálatok" keretében egyedi kombinációkban is alkalmazható lesz. Ennek az újdonságtartalmát annak fényében lehet igazán értékelni, ha figyelembe vesszük a jelenlegi gyakorlatot. A szakmai szlengben ezt rezsóeffektusnak hívjuk: hányszor kell megfogni a főzőlapot, hogy levonhassuk azt a tapasztalatot, hogy égési sérüléseket okoz?
MITŐL NŐ A DAGANAT?
Az ok meghatározása tehát kulcskérdés. Arra, hogy ez nemcsak...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/18 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!