Újabb hét, újabb válság. Újabb kétesélyes találkozó, amely vagy kirántja vagy beleveti Görögországot a fizetésképtelenség, a nyomor, a kétségbeesés és az eurozóna elhagyásának feltérképezetlen vizeibe.

Az adósság sújtotta nemzet alig egy hete „ünnepelte" segélykérésének ötödik évfordulóját. Most öt évvel később általános a meggyőződés, hogy a legrosszabbon még nincsenek túl.

„Mást sem látok, csak aggódó arcokat" sóhajt fel Giorgos Pappas, a találóan elnevezett Cosmos Café tulajdonosa, aki kávézójából madártávlatból figyelheti Athén belvárosát. „Aki teheti, kiviszi a pénzét az országból. Nincs mozgás, a piac halott".

Alexis Ciprasz nagy reményekkel övezett, mértékletességgel szembenálló kormánya példátlan támogatást tudhatott magáénak. Három hónap elteltével sem sikerült dűlőre jutni a hitelezőkkel - az EU-val, az Európai Központi Bankkal és az IMF-el - egy életmentő megegyezésről. Görögországnak sürgősen elő kell teremtenie 7,2 milliárd eurónyi forrást - a 240 milliárd eurós segélycsomag mellé - ám Athén nem akar a pénzért cserébe reformokat is végrehajtani, így a fizetésképtelenség szélére sodródhat az ország.

Az elmúlt hetek felmérései szerint a Sziriza-vezette koalíció bázisa, amely eddig lendületben tartotta őket, megcsappant. A baloldal, s a tárgyalások során mutatott keményvonalas kiállásuk támogatottsága meredeken zuhant. A University of Macedonia kérdezőbiztosainak csupán a megkérdezettek 45,5 százaléka válaszolta azt, hogy helyesli a kormány álláspontját, szemben a februárban mért 72 százalékkal.

Egy szokatlanul hosszú, csapadékos telet követően újra kibújt a nap, és ez egy kicsit javított a hangulaton. Ömlenek a turisták és magukkal hozzák a vidám, tavaszi lelkületet. Mindez mégsem képes palástolni a nemzet kimerültségét, amely még mindig nem tudhatja, mit hoz a jövő.

Az újságok címoldalainak köszönhetően azzal viszont mindenki tisztában van, hogy fogyóban az idejük. Közel a végjáték, mivel a készpénztartalékok vészesen kimerültek. A fényt az alagút végén a reformok és a költségcsökkentés jelentheti: még több gyötrődés az országnak, amely kénytelen volt végignézni, ahogy gazdasága 2010 óta a negyedével zsugorodott.

Az utcákon a bajsejtelem csak növekszik. A kormány figyelme a különféle forrásokra terelődött, azt eredményezve, hogy a helyi hatóságok és állami szervezeteket kötelezték tartalékaik átadására, általános pánikot keltve, hogy esetleg a bankbetétek következnek. Pletykák terjedtek arról, hogy bevezetnek egy párhuzamos valutát, illetve, hogy a közszolgákat adóslevélben fizetik ki, minek következtében az ideges ügyfelek azonnal rohantak kiüríteni számláikat. „Mindenki azt hiszi, a megtakarításaik következnek" - közölte a görög jegybank hivatalnoka.

A pénzügyminisztérium az önkormányzatok vagyonelkobzását „belső hitelként" definiálták, a feldühített polgármesterek és tisztségviselők azonban puccsnak nevezték és elítélték.

Merkellel való találkozóját követően Ciprasz optimistán nyilatkozott arról, hogy egy ideiglenes megegyezést hamarosan tető alá hozhatnak. A görögök azonban tisztában vannak vele, még egy segélycsomagra szükség lehet, még ha a rövid távon szükséges 7,2 milliárdot biztosítják is.

„Még ha akad is egy ideiglenes megoldás, a problémáinkat nem fogja megoldani" - mondja Liana Kanelli, a kommunista párt prominens parlamenti képviselője. „Országunk nem termel semmit. A termelői szektor elpusztult, az ipar és a mezőgazdaság teljesen leépült. Nem áll más előttünk, csak hatalmas nehézségek."