Az esemény egyik „fő attrakciója" Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkárának előadása lett volna, azonban az utolsó pillanatban telefonon arról értesítette a szervezőket, elnézést kér, sürgősen át kell dolgozni a konvergencia-programot és a költségvetést, emiatt nem tud jelen lenni. Pedig mindenki elsősorban arra lett volna kíváncsi, hogy a hetek óta hallható szerkezetátalakítás, átszervezés mellett az ágazat kap-e többletforrást.
A bejelentésre többen úgy reagáltak, köztük Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központ igazgató-helyettese, s Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, remélik, hogy a központi büdzsé újratervezésénél már azt a 60-70 milliárdot is figyelembe veszik, amiből most konszolidálják a kórházak adósságát, s minimum erről a szintről indul a 2016-os gyógyító-megelőző kassza, de még ez is kevés.
A szakmának húsz éve az fáj, hogy folyamatosan alakítgatják az ellátórendszert, cserélgetik a menedzsmentet, mindeközben egyre kevesebb a pénz. Trabanttal nem lehet Forma 1-es futamot nyerni, hiába jók a pilóták, márpedig a magyar orvosok jók - hangsúlyozta Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke annak illusztrálására, nem mindegy, hogy a meglévő forrásokat mire használják fel. Maradunk a XX. századi technikáknál vagy a betegek érdekében mind nagyobb arányban alkalmazzuk a XXI. századi technológiákat? - kérdezte
NEM HALLJÁK A DÖNTÉSHOZÓK.
A kiindulópont nem túl rózsás: egyre több egészségügyi szolgáltatást magánzsebből fizet a lakosság. Míg pár éve az egészségügyi kiadások 82 százalékát az állam finanszírozta, ma már "csak" 62 százalékát, a többit a betegek állják. „El kellene jutni oda, hogy a 35 százalék feletti arányt valahogy 25 százalék alá nyomjuk" - jegyezte meg Sinkó Eszter. A páciensek a bőrükön érzik, hogy nem állt meg sem az orvos, sem a nővér elvándorlás, több kvalifikált orvos megy egy-egy évben külföldre dolgozni, mint ahányan diplomát kapnak - hívta fel a figyelmet a negatív trendre a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
Az ágazatot egyre inkább mételyezi az alulfinanszírozottság, a fokozatos forráskivonás, az elmaradt bérfelzárkóztatás, s a kiirthatatlan hálapénz. A konferencia felszólalói aláhúzták: az egészségügyet szétfeszítő problémák már nem pusztán a szakmát vagy a betegeket érintik, átütnek az egész társadalmon, s belpolitikai problémává sűrűsödtek. Éger István idézte egyik kollégáját, aki szerint a kormány a financiális problémákat a szolgáltató oldalán próbálja megoldani. Ide-oda tologatja a rendszert, ám nem fog sikerülni. „Engem is az a remény éltet, hogy Banai államtitkár úr azért nincs itt, mert tolják be az egészségügybe a pénzt" - mondta, s cseppet sem viccnek szánta.
A magyar egészségügy egy csoda, az, hogy ilyen kevés pénzből ilyen színvonalon működik, az a világon is egyedülálló - mondta. Szerinte már nem is nagyon lehet orvostársadalomról beszélni, szakadózóban van, mert aki nincs éppen külföldön vagy nem ment nyugdíjba, az beleszakad a munkába. Arra figyelmeztette a döntéshozókat, ne csak a pályakezdő orvosokra, rezidensekre koncentráljanak a bérrendezésnél, hanem a még Magyarországon dolgozó derékhadra is, akiktől a fiatalok megtanulhatják a szakmát. „Ki kell mondani, szakembergondok miatt hiányoznak a biztonságosan működő orvosi osztályok, és ez már a betegellátás kárára megy" - fejtegette.
Úgy látja, az egészségügyi rendszer málladozó szövetébe már nem lehet beleszúrni egy tűt sem, hogy megvarrják, mert szakad tovább, de ezt a politikai, pénzügyi döntéshozók nem hallják. Úgy vélte, már csak az segíthet, ha a kormány munkájában prioritást élvez az egészségügy, s rohamtempóban rendbe rakják.
Felülüdülést jelentett Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettesének beszámolója a várólisták alakulásáról, kiderült, nem volt hiábavaló az a 7,2 milliárd forint, amit a beavatkozásra várakozó betegek ellátására fordított az OEP. A számok önmagukért beszélnek, míg 2012-ben 70 ezer páciens várt műtétre, 2015-ben már csak 45 ezren. A publikus, transzparens várólista-rendszer hozzájárul ahhoz, hogy az ország különböző pontjain élő betegek azonos eséllyel gyógyulhassanak. „Oda kell eljutnunk, hogy a kisebb műtétekre ne kelljen többet várakozniuk 60-90 napnál, a nagyobbakra pedig maximum 6 hónapot - húzta alá Kiss Zsolt. Ma azonban még gyakran hívják azzal: mit kezdjek a 2018-as műtét időpontjával?
CSAK HA BAJ VAN, AKKOR MEGYÜNK ORVOSHOZ
Egy felméréssel kezdte előadását Blazsevácz Péter, a Philips Magyarország ügyvezetője, aki az orvos technológiai eszközök jelentőségéről beszélt. A 18-59 éves népesség 44 százaléka elégedett egészségügyi állapotával, kevesebb, mint 20 százaléka azonban nem. Saját bevallása szerint ennek a korosztálynak 30 százaléka küzd krónikus betegséggel, elsősorban asztmával, magas vérnyomással, allergiával vagy cukorbetegséggel. Kevesen sportolnak, még kevesebben figyelnek a táplálkozásukra, s a kötelező szűrővizsgálatokon kívül nem igen mennek el állapotfelmérésre, preventív vizsgálatokra. A válaszadók csaknem 80 százaléka akkor keresi fel az orvost, ha probléma van. Ugyanakkor 40 százalékuk vett igénybe magánorvost is az elmúlt egy esztendőben.
 Blazsevácz Péter, a Philips Magyarország ügyvezetője |
A társadalom szinte elfogadta, hogy nagyrészt magánpraxisban kezelteti a fogait, s a nőgyógyászati vizsgálatok zöme is a magánellátás keretében történik. Érdekesség, hogy míg 4-5 éve a 18-59 éves korosztály túlnyomó többsége a szív-és érrendszeri betegségektől tartott a leginkább, ma a daganatos betegségeket tartja a legijesztőbbnek. A Philips Magyarország vezetője előadásában kiemelte, az egészségügyi szektor sem csukhatja be a szemét és a fülét a technikai robbanás előtt, ellenkezőleg, erre a trendre ráállva kell jövő egészségügyét kialakítani és működtetni. Hetvenhárom naponta megduplázódik az egészségügyi adatok száma, s ez borzasztó mértékű technikai robbanást idéz elő, ezt a roppant információ-mennyiséget kezelni kell, amelynek az IT a háttere.
A cég fejlesztési filozófiája, hogy alkalmazkodik a világtrendekhez, s az egészségügyből jövő igényekhez alakítja fejlesztéseit. A jövő - mindenütt a világban az - hogy a gyógyítás helyett a prevencióra, az életmódváltásra teszik a hangsúlyt, s az intézményekből az otthonokba telepítik az ellátást a modern technológiák segítségével. A Philips is ilyen megoldásokon dolgozik, a meglévő technológiát a modernnel ötvözi.
Blazsevácz Péter kiemelte, az orvostechnológiai innováció elterjesztése nem lehet egyetlen cég ügye, az egész iparágnak kell munkálkodnia rajta, beleértve az államot, amely a maga eszközeivel kell, hogy partner legyen ebben. Néhány innovatív megoldást is ismertetett, amelyekkel 3-5 éven belül a páciensek is találkozhatnak. Egyik fejlesztésük a gyors és pontos diagnosztikát segítő ultrahangos berendezésük, egy másik villámgyors vérképelemzéssel segíti az orvosi döntéshozatalt, egy harmadik pedig a kemoterápiában részesült páciens után követését szolgálja úgy, hogy a betegnek elég az otthonában rögzítenie az adatokat, s a mintát az orvos is látja. A legújabb fejlesztések kímélik a kórházi infrastruktúrát, költségkímélőek, s ezt a pénzt máshol beruházásra fordíthatja az állam - magyarázta.