Lényegében teljes egészében a labdarúgás állami támogatásának tekinthető, az az évi 2,5 milliárd, amit a közmédia a magyar bajnoki meccsek közvetítéséért fizet. A jogokért évente összesen 3,54 milliárd forintot kap a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), amiből durván egymilliárd jut a 90 meccset közvetítő Sport TV-re, a többit a 75 mérkőzést műsorra tűző Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) állja. Mielőtt az MTVA beszállt a tévés díjakon évi szűk 1 milliárdot kaszálhatott az MLSZ, ráadásul akkor a Chellomédia kizárólagos jogtulajdonos volt.

A magyar bajnokság nemzetközi összehasonlításban is jelentősen túlárazott, a cseheknél a felét, Szlovákiában pedig csak a hatodát érik a közvetítési jogok. Bár Lengyelországban jóval nagyobb ez az összeg, ott az egyetlen országos csatornán közvetített idei meccset 1,6 millióan látták.

Itthon ezzel szemben a közmédiában műsorra tűzött mérkőzések átlag nézőszáma a futó szezonban alig haladta meg a 200 ezer főt, és a - többnyire nem különösebben frekventált időpont ellenére - a műsorok közönségaránya is csak 7 százalék körül alakult. Még a legnézettebb meccsre, a DVSC és a Ferencváros őszi összecsapására is csak 421 ezren voltak kíváncsiak, de volt olyan mérkőzés is, amelynek alig sikerült átlépni a 100 ezres küszöböt, és az éppen tévézők mindössze 2,2 százaléka kísérte figyelemmel.

Pedig jó foci iránt láthatóan lenne érdeklődés itthon is. A tavalyi Bajnokok Ligája döntő a Sport TV-nek például úgy hozott 433 ezres nézettséget, és hétvégén főműsoridőben majd 12 százalékos közönségarányt, hogy a csatorna a közmédiánál sokkal kevesebb háztartásba jut el. De nem csak a BL fináléval tudja hozni ezt a szintet a Sport TV: a Nielsen adatai szerint 437 ezren nézték a legutóbbi spanyol klasszikust is bő egy hónapja, azaz a Barcelona-Real Madrid összecsapását többen látták Magyarországon, mint bármelyik hazai bajnokit.

További részleteket a Figyelő eheti számában olvashat.