Helyette Mészáros János kabinetfőnök vázolta a kormány ágazati intézkedéseinek eredményeit és céljait. Előadásában kiemelte, a kabinet folyamatos erőfeszítéseket tesz az ellátás nívójának emeléséért, az ágazat problémáinak megoldásáért, ennek jegyében kerül sor a kórházak adósságkonszolidációjára, 60 milliárd forint friss forrás érkezik a rendszerbe. Hozzátette, az a cél, hogy az intézmények ne kerüljenek újra adósságspirálba, ennek érdekében megalakultak a megyei és fővárosi egészségügyi bizottságok, amelyek az adott terület ellátásának összehangolását, az optimális és költséghatékony működést koordinálják.

Az új finanszírozási rendelet is ennek irányában tesz lépéseket. S ami a legfontosabb, a súlyos, onkológiai betegségek esetében, már ha pusztán a gyanúja felmerül, 14 napon belül kerüljön sor a legsürgősebb diagnosztikai vizsgálatokra, köztük a CT-re és az MR-re.

Mészáros János visszautalt Kiss Zsolt, az OEP főigazgató-helyettesének előadására, s úgy vélte, a várólisták csökkentése terén jó eredményeket ért el a kormány, több tízezerrel csökkent a beavatkozásra váró páciensek száma. Erre az évre 5 milliárdos keret áll rendelkezésre, s reményét fejezte ki, hogy középtávon felszámolhatóak lesznek a listák, de legalább is a várakozási idő nem haladja meg az EU-ban szokásos mértéket.

Hornyák László, az orvostechnikai szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a legmodernebb technológiákkal és eszközökkel kimagasló eredményeket lehet elérni, kérdés, mit akarunk a betegekkel. Semmit? Ellátni és csak kezelgetni vagy meggyógyítani, javítani az állapotukat?

Bidló Judit, az OEP ártámogatási főosztályvezetője a tételes gyógyszerfinanszírozás eredményeiről számolt be. Mintegy 5000 gyógyszert támogat az állam, túlnyomó többségük gyulladásos, onkológiai eredetű és hematológiai betegségek gyógyítására szolgál. „Nem az a cél, hogy megtakarítsunk, hanem az, hogy a rendelkezésre álló pénzt a leghatékonyabban osszuk el" - húzta alá előadásában.

Az innovatív gyógyszerek népegészségügyi mutatók javulásában játszott szerepéről beszélt Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Mint mondta, Magyarországon 5-10 évvel alacsonyabb a várható élettartam, mint Nyugat-Európa országaiban, elég 200 kilométerrel nyugatabbra menni, a szomszédos Ausztriában 8 évvel több. Más statisztikákban sem fényeskedünk, onkológiai és pszichiátriai betegség esetén a túlélést illetően sereghajtók vagyunk.

SILVER ECONOMY

A magyar páciensek eleve későn mennek orvoshoz, akkor, amikor ab ovo többletköltségekkel is csak minimális javulás kilátás érhető el. Úgy vélekedett az államnak mégis költenie kell rá, mert a munkából kieső emberek miatt csökken a gazdasági termelékenység. Ha akárcsak 1 évvel nő a születéskor várható élettartam, az 4 százalékos GDP emelkedést jelent, s ugyanígy, negatív az összefüggés a gazdaság teljesítőképessége és a születéskor várható élettartam csökkenése között. A gyógyszeripari innováció jelentősége világszerte nő, s olyan határterületek felé mozdul el, mint a genomika, biotechnológia, számítástechnika. Az innovációs megoldásokban országok és tudományterületek együttműködése a jellemző.

Az egészségügy a fejlett államokban egyre inkább az 50+ korosztályra fókuszál, s létrejött a Silver-economy fogalma, ami nálunk csak álom. Az új fogalom azt a jelenséget fedi le, hogy kitolódik a nyugdíjkorhatár, s az 50-en felüliek valóban nagy figyelmet fordítanak arra, hogy megőrizzék egészségüket, fiatalosak, aktívak maradjanak. Az öregedő Európa is készül arra, hogy ma 23 százalék a nyugdíjasok arány a kontinensen, ám 2035-re 35 százalékra emelkedik. Érdekes adat, hogy az utóbbi években Nagy-Britanniában megháromszorozódott a nyugdíj után is munkát vállaló emberek száma. „Mi e tekintetben kilógunk a sorból, nem tartunk itt" - hangzott el.

Ascsillán Endre, az egészségipari technológiai fejlesztő cégeket képviselő COCIR magyarországi munkacsoportjának elnöke a technológiai fejlesztések egészségügyben történő alkalmazásának előnyeiről beszélt. A high-tech, legmagasabb technológiák elérhetővé tétele az egészségügyben a költséghatékonyság szempontjából is eredményt hoznak Lantos Csaba egészségügyi magánbefektető érdekes matekozásra hívta a résztvevőket. Elemezte a KSH 2012-es állami és magánfinanszírozási adatait, s arra a megállapításra jutott, hogy mintegy 169 milliárd forint nem legális jövedelem keletkezik a szektorban, amely nem követhető nyomon számlákkal. „Mintegy 144 milliárd folyhat be a lakásrendelőkben, s ehhez jön az évi mintegy 25 milliárd forint paraszolvencia." Ez után nem adóznak - vonta le a következtetést. Hozzátette, lehet cáfolni az állítását.