 |
„A technológiák a legkorszerűbbek, ezért (...) ha a partnert (a megállapodás) elutasítására kényszerítenék, amit valószínűleg természetesen megtehettek volna, teljes mértékben kárt okoznának Magyarország nemzeti érdekeinek" - jegyezte meg Putyin. Magyarország és Oroszország tavaly januárban kötött államközi megállapodást, amelynek keretében két új blokkal bővítik a paksi atomerőművet. A beruházás becsült költsége 12,5 milliárd euró, ebből 10 milliárd eurót Oroszország biztosít 30 éves futamidejű államközi hitellel.
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és a Roszatom leányvállalata, a Nyizsnyij Novgorod-i Atomenergetikai Tervező Iroda (NYIAEP) tavaly decemberben írta alá a három megvalósítási szerződést: az egyik az erőmű tervezésére és építésére vonatkozó feltételeket, a másik a jövőbeni működtetés és karbantartás feltételeit rögzíti, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátást és a kiégett üzemanyag kezelését határozza meg.
A Financial Times című brit üzleti lap márciusban azt írta, hogy leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodás végrehajtását, miután az Euratom ügynökség nem járult hozzá ahhoz, hogy az épülő reaktorokba kizárólag Oroszországból érkezzen fűtőanyag.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter április 20-án közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország és Oroszország közötti nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződést. A program nincs késésben, 2018-ban az építkezés fizikailag is megkezdődhet.
A Financial Times cikkére utalva Kirijenko is megjegyezte, hogy volt politikai nyomásgyakorlás a magyar kormányra. "De meg kell hagyni, a magyar kormány nagyon keményen kitartott a megállapodás megvalósítása mellett" - fogalmazott a Roszatom vezetője. A magyar kormány megerősítette, hogy "minden egyeztetve van, minden úgy van, ahogy megbeszéltük, (...) a megállapodás életbe lép".