"Mély aggodalommal tölt el bennünket, ahogyan a magyar kormány egyre erőteljesebben rágalmazza azokat az embereket, akik Szíriából, Afganisztánból, Irakból és más háborús övezetekből menekültek el, és akiknek kétségbeesett szükségük van biztonságra és védelemre Magyarországon" - fogalmazott a dokumentum szerint Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR budapesti székhelyű Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője.

Ezért felszólítják az ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményét aláíró Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot - hangsúlyozzák.

A tájékoztatás szerint, az UNHCR ugyan tiszteletben tartja minden ország jogát, hogy a polgáraival bármely általa választott módon konzultáljon, viszont aggódik a kérdőív szövegezése miatt.

A szervezet szerint a kérdéssor szándékosan keveri a menekülteket és menedékkérőket az úgynevezett gazdasági bevándorlókkal, miközben tévesen hibáztatja a menekülteket számos állítólagosan Magyarországra és Európára leselkedő veszély miatt.

Példaként említik: a kilencedik kérdés azt sugallja, hogy Magyarországnak lehetőséget kellene kapnia, hogy a határait nem szabályosan átlépő embereket a lehető leghamarabb hazaküldje. Miközben a Magyarországra érkezők között, bárhogy lépjenek is az országba, számos menekült van, akinek az élete a saját hazájában veszélyben forog.

Ezeknek az embereknek ma ugyanúgy menekülniük kell az országukból, ahogyan 1956-ban kétszázezer magyarnak kellett - emlékeztet a szervezet.

Az UNHCR szerint 2015-ben eddig mintegy 13 ezer menedékkérő érkezett Magyarországra a háború sújtotta Szíriából, Afganisztánból és Irakból. A menekülteknek pedig, amikor veszélyben forog az életük, ritkán van idejük arra, hogy útlevelet vagy vízumot szerezzenek. Ez azonban nem akadályozhatja a hozzáférésüket a tisztességes és hatékony menekültügyi eljáráshoz. "Nem szabad elfelejtenünk, hogy szerte a világon nem a menekültek jelentenek fenyegetést, hanem éppen ők vannak veszélyben" - fogalmaz közleményében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.