Almazbek Atambajev kirgiz államfő a szövetség gazdasági tanácsának tavaly december végi ülésén már jelezte a közép-ázsiai ország szándékát.

Az Eurázsiai Gazdasági Szövetség (EESZ) január elseje óta működik, másodikától már Örményország is teljes jogú tagja.

Ezzel a két állammal, valamint a már régebb óta vámuniót alapító Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal együtt öttagúra bővült a szervezet, amely - mint Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly év végén közölte - nyitott keletre és nyugatra egyaránt.

A Kreml elképzeléseiben egy a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig terjedő gazdasági és politikai szövetség szerepel, így az ebben való részvételt az Európai Uniónak is felajánlotta.

Az orosz elnök most utasítást adott az Eurázsiai Gazdasági Szövetség testületének, a bizottságnak, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Kínával a kereskedelmi-gazdasági együttműködésről szóló megállapodásról. Putyin szerint ez a kooperáció rendelkezik a legjobb kilátásokkal.

A január elsejétől működő Eurázsiai Gazdasági Szövetség 170 milliós fogyasztói piacot jelent a szervezet tagállamainak - emelték ki Moszkvában.

Moszkva évekig mindent megtett azért, hogy Ukrajnát is bevonja a fehérorosz-orosz-kazah vámunióba, és nyugati szomszédja ne kössön szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval. Tavaly decemberben több milliárd eurónyi pénzügyi támogatással és az orosz gáz árának csökkentésével "jutalmazta" az ukrán vezetést, amely novemberben leállította az ország uniós társulási szerződésének előkészítését és a szabadkereskedelmi övezethez csatlakozást.

Ez a lépés vezetett a kijevi hatalomellenes tüntetésekhez és a februári ukrán hatalomváltáshoz.