A mostani helyzet azonban egyáltalán nem hasonlít 2001-re. Akkor a koszovói albánok még friss politikai sikerétől ihletet (valamint nehézfegyvereket és logisztikai támogatást) kapó macedóniai albánok jelentős csoportja lázadt fel a macedón állam ellen, majd végül erős nemzetközi közvetítéssel, az ohridi megállapodás aláírásával ért véget a zavargás.

Az ohridi megállapodás rendezte a macedóniai kisebbségek (elsősorban a 25-30 százaléknyi albán lakosság) kisebbségi jogait. De facto hivatalos nyelv lett a macedón mellett az albán is (a zavargások a nyelvhasználat miatt törtek ki), és rendeződött az albánok másik fő követelése is, a kisebbségek létszámarányos képviselete a macedón állami intézményekben, beleértve a rendőrséget és a hadsereget is. A macedóniai albánok legitim politikai pártjai gyakorlatilag minden macedón kormánykoalícióban részt vesznek azóta is. A koszovói gerillák letették a fegyvert, Nagy-Albánia kérdése pedig lekerült a napirendről. Különösebb etnikai zavargásra - egy-egy elszigetelt esetet nem számítva - nem is került sor Macedóniában az azóta eltelt csaknem másfél évtizedben.

A szkopjei kormány a mai napig adós annak a magyarázatával, hogy konkrétan ki ellen és pontosan milyen okból léptek fel a különleges szolgálat egységei a hétvégén, milyen információk álltak a macedón szolgálatok rendelkezésére, ami alapján ilyen nagy erejű támadás indítására volt szükség.

A fentiek hiányában létezik azonban egy alternatív magyarázat, és a körülmények ismeretében ez akár reális is lehet: a különösebb előzmény nélküli kumanovói leszámolás éppenséggel a szkopjei kormány figyelemelterelése is lehet. Szkopjéban ugyanis hetek óta tüntetések zajlanak, az ellenzéki erők pedig most hétvégére hívtak össze egy minden eddiginél komolyabbnak számító megmozdulást. Jellemző, hogy a szkopjei amerikai nagykövet, Jess Baily sem a terrorizmus elleni fellépést sürgette a kumanovói eseményekkel kapcsolatosan, inkább azzal találta meg Nikola Gruevszki macedón kormányfőt, hogy legyen szíves reagáljon az ellenzék által kiszivárogtatott, a kormány által elkövetett túlkapásokra utaló információkra.

A macedón titkosszolgálat (amelyet Gruevszki saját unokatestvére, Szaso Mijalkov vezetett) ugyanis az elmúlt években állampolgárok tömegeit hallgatta le vagy figyelte meg, a sajtóban forgó 20 ezres szám önmagában is magas, de még magasabb, ha hozzávesszük, hogy az ország teljes lakossága alig több 2 milliónál.

A nagy számok törvénye alapján azonban olyan beszélgetéseket is lehallgattak, amelyek éppen a kormány számára kompromittálóak. Ezeket a felvételeket egy magát „hazafinak" nevező ismeretlen titkosszolgálati munkatárs kiadta az ellenzék egyik kulcsfigurájának, a szociáldemokrata SDSM párt vezetőjének, Zoran Zaevnek, aki február eleje óta heti rendszerességgel csepegteti az újabb és újabb botrányokat a médiának.

Családban maradtGordana Jankuloszka Gruevszki kabinetvezetőjéből alig 30 évesen lett belügyminiszter, és kilenc évig töltötte be a tisztséget. A karcsú, hosszú hajú jogász éppen azért kerülhetett pozícióba, hogy a belügy túlságosan is macsó imidzsét finomítsa. A nyilatkozatait rendre „a jog és az alkotmány értelmében" szavakkal indító fiatal politikusnő azonban a kiszivárgott felvételek alapján tudott kemény is lenni. Az ellenzéki politikusról például azt találta mondani, hogy „ki kell őket irtani." A felvételek alapján ugyanakkor az is egyértelmű, hogy Jankuloszka leginkább csak báb volt, a valódi döntéseket Gruevszki unokatestvére, a tikosszolgálatokat irányító Szaso Mijalkov hozta.

A lehallgatott beszélgetések között előfordulnak újságírók és ügyészek, bírók kormány általi irányítását bizonyító felvételek, és olyanok, amik arra utalnak, hogy egyes pénzes pozíciókat kifejezetten politikai lojalitás alapján osztottak ki. Különösen kínosak a kormány számára azok a felvételek, amik alapján konkrét választási csalásokra, az eredmények manipulálására, a választók megfélemlítésére lehet következtetni. A tavaly áprilisi parlamenti- és elnökválasztás eredményét a Zaev vezette ellenzék nem is fogadta el, pártja azóta is bojkottálja a szkopjei parlament munkáját.

 

Zaev kiszivárogtatásai mellett más ügyek is tüntetésekhez vezettek. A felsőoktatás problémái miatt például a diákok tüntetnek nagy számban, de az adórendszer átalakítása vagy a középiskolai reformok is tüntetésekbe torkolltak. Tüntetéseket szerveztek a neves újságíró, Tomiszlav Kezarovszki bebörtönzése ellen is - Kezarovszki kollégája, egy független lap főszerkesztőjének rejtélyes halála ügyében oknyomozott - a Fokus főszerkesztője, Nikola Mladenov egy furcsa közúti balesetben vesztette életét. Ezreket vitt utcára Tamara Dimovszka esete is: a kilenc éves kislány életmentő műtétje bürokratikus nehézségek miatt három hónapig húzódott, a kislány végül belehalt gerincbetegsége szövődményeibe.

Talán a legnagyobb visszhangot az a lehallgatott beszélgetés keltette, ami egy fiatalember, Martin Neszkoszki halálával volt kapcsolatos. A 21 éves egyetemista a választáson győztes VMRO-DPMNE párt támogatója volt, és a párt 2011-es választási győzelmét ünneplő felvonuláson vett részt, amikor egy rendőr halálra verte. A Belügyminisztérium közleménye szerint a rendőr szolgálaton kívül volt, tehát az ügynek nincs felelőse a rendőrség vezetésében. Azonban egy kiszivárgott telefonbeszélgetés bizonyítani látszik, hogy az illető rendőr egy olyan személy szóbeli utasításait követte, aki nem felettese a rendőrségnél, ezzel rávilágítva arra, hogy a politikához közeli „erős emberek" akár a rendőrségen belüli szolgálati utat is képesek felülírni.

Május 5 óta rendszeresek a tüntetések a kormányhivatalok előtt Szkopjéban. Különböző érdekcsoportok fogtak össze, hogy a kormány lemondásáért, és egy átmeneti, szakértői kormány felállításáért demonstráljanak. A rendőrség napról napra jobban korlátozza a tüntetők mozgását, egyre agresszívabban lépnek fel (már 20 tüntető ül előzetesben, többségükben egyetemisták), a tömegben pedig provokátorok tűnnek fel.

Gruevszki mindent megpróbál hatalma megtartása érdekében. Szerda reggel lemondatta a botrányok három főszereplőjét, Gordana Jankuloszka belügyminisztert, Szaso Mijalkov titkosszolgálati vezetőt és Mile Janakieszki közlekedési minisztert - ez egyértelmű győzelem az ellenzék számára. Zaev ugyanakkor úgy kommentálta a politikai döntést, hogy ők nem ezt a három minisztert akarták megbuktatni, hanem a Gruevszki-kormányt, így a 17-ére összehívott tüntetést is mindenképp megtartják.