Kettejük megbeszélésén a kétoldalú kapcsolatokon kívül szó volt az európai és regionális gázellátási kérdésekről, továbbá a hét végi macedóniai eseményekről is.
A szerb és az orosz diplomácia vezetője közös sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy a két ország kapcsolata stabil, baráti, sőt testvéri, és annak ellenére, hogy Szerbia az Európai Unió tagjává kíván válni, nem akarja megszakítani az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat sem.

Szergej Lavrov véleménye szerint az európai országok többsége úgy gondolja, hogy vagy az EU vagy Oroszország közül kell választani, és kevés olyan ország van, mint Szerbia, amely mindkettőt szeretné.

A két külügyminiszter pozitívan értékelte a szerb-orosz kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat, és egyetértettek abban is, hogy az energetika területén további együttműködési lehetőségeket kell keresni. Elhangzott, hogy Oroszország kész földgázt szállítani Szerbiának, ám az európai szükségletek ellátására nem lesz elég csak az Északi Áramlat gázvezeték, hanem szükség lesz egy délire is, "bármi is legyen annak a neve".

A szerb külügyminiszter közölte, hogy országa "elméletben" érdekelt a Török Áramlat nevű gázvezeték projektjében, ugyanakkor arra szólította fel Brüsszelt, hogy már a kezdetektől vegyen részt a tárgyalásokban, és "ne okozzon problémát az EU-tagállamoknak és Szerbiának". Szerinte nem engedhető meg, hogy eljöjjön az a tél, amikor Ukrajnában már nem lesz gáz, és mindenki azon tűnődik majd, hogy ki a hibás. Szergej Lavrov szerint felelősségteljes helyzetfelmérés mellett, az energiabiztonság kialakítása iránti érdeklődést figyelembe véve Brüsszelnek támogatnia kell ezt a projektet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly decemberi, ankarai látogatásán jelentette be, hogy Oroszország Brüsszel akadékoskodása miatt eláll a Déli Áramlat beruházástól, helyette egy másik gázvezetéket épít, amely Oroszországot köti össze és Törökországgal között. A vezetéken Ukrajna megkerülésével jut majd az orosz földgáz Európába. A Török Áramlatot a tervek szerint a Fekete-tenger alatt 660 kilométer hosszan, az eredetileg Déli Áramlatnak tervezett útvonalon fektetnék le Törökország európai partvidéke irányába. A Gazprom orosz gázipari óriás a görög-török határon gáztározót is kialakítana, ahonnan Moszkva szerint a dél-, és közép-európai uniós országok tovább vihetnék az orosz gázt. Az évi 63 milliárd köbméter gáz szállítására tervezett Török Áramlaton 47 milliárd köbméter földgáz kerülne Európába, 16 milliárd köbméter pedig közvetlenül Törökországnak jutna.

Szergej Lavrov Belgrádban Tomislav Nikolic szerb elnökkel is főként az energiabiztonságról tárgyalt, de szóba kerültek a hét végén Macedóniában albán fegyveresek és rendőrök között kitört fegyveres összecsapások is. Az orosz külügyminiszter szerint az Európai Unió "szégyenlősen" reagál a Balkánon történtekre, és hozzátette, hogy szerinte fennáll a veszélye annak, hogy hasonló támadások történnek a közeljövőben.