ÁTHATÓ KORRUPCIÓ
Hangsúlyozta azonban, hogy mindennek ellenére az új közbeszerzési törvény, ha jelenlegi formájában lép életbe, nem mérsékeli a magyarországi közbeszerzéseket átható korrupciót. Lapunk arra volt kíváncsi, átláthatóbban, hatékonyabban költi-e el az állam a jövőben a közpénzeket, s a javaslat megakadályozza-e például az irányított közbeszerzéseket. Információnk szerint Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány hete ezek kiszűrésére utasította a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályt. A TI jogi igazgatója viszont nem túl optimista véleményt fogalmazott meg lapunknak azzal kapcsolatban, hogy visszaszorulnak-e a testreszabott pályázatok.
„A közbeszerzésekkel kapcsolatban a korrupció több szinten jelenik meg, egyrészt maga a szabályozás is teret enged neki a valódi versenyt nélkülöző, háromajánlatos eljárásokkal, meg a közbeszerzések alól megállapított kivételek hosszú és nagylelkű sorával" - hangsúlyozta. Mint magyarázta, a szabályozás által lehetővé tett vagy egyenesen a szabályozás által létrehozott korrupciós helyzetek sajátossága az, hogy formailag minden követelményt kielégítő eljárásokat eredményeznek. Így a nemzetbiztonsági okból zárt közbeszerzésen építetett hajléktalan szálló ellen sem emelhető jogi kifogás. Ettől el kell különíteni az akár mégoly gyenge szabályok kijátszásával megvalósuló korrupciót. „Ilyen kijátszást elkövethet akár az állam is, például a testreszabott pályázatokkal vagy a cégek, amikor kartellezve, összejátszva indulnak közbeszerzésen" - fejtette ki. Úgy vélte, ha a Miniszterelnökséget vezető miniszter valóban kiadott ilyen utasítást, akkor súlyos, bűncselekmény gyanúját keltő mulasztás húzódhat meg a háttérben. Ugyanis, ha az állami vezető vagy miniszter tud testreszabott pályázatokról, közbeszerzésekről, akkor nemcsak az a kötelessége, hogy megálljt parancsoljon a törvénysértésnek, hanem a már elkövetett szabálytalanságok miatt feljelentést kell tennie és kezdeményeznie kell a közbeszerzések felülvizsgálatát is. Ezzel szemben az új törvényjavaslatból hiányzik a közbeszerzési szabálytalanságokkal, közpénzlopásokkal történő valódi szembenézés szándéka. „S ha van is ilyen, a tervezetet nem hatotta át" - húzta alá Ligeti Miklós.
NYERŐGÉP
Arra a kérdésünkre, hogyan hat a közbeszerzések társadalmi megítélésére az, hogy a kormányhoz, miniszterelnökhöz közeli vállalkozók nyerik sorozatban a legnagyobb értékű megrendeléseket, úgy reagált: a politikai és a gazdasági elit közötti összefonódások, a szoros üzleti szálak kiemelkedő korrupciós kockázatot hordoznak magukban. Erre nemcsak a TI Magyarország hívja fel a figyelmet időről időre, hanem az Európai Unió is, például a Bizottság az idén februárban kiadott országjelentésben. A TI Magyarország szerint ez a jelenség szorosan összefügg a magyarországi közhatalom és a demokrácia minőségével, ugyanis a politikai és az üzleti hatalom összefonódása oligarchikus gazdasági és társadalmi szerkezetet hoz létre. „Magyarországon nem is összefonódásról, hanem egyenesen szimbiózisról beszélhetünk politika és gazdaság, illetve egyes politikusok és egyes oligarchák között"- mondta.
Ez a közpénzek megcsapolásához, irányított és testreszabott közbeszerzésekhez és állami pályázatokhoz, egyénre szabott törvényekhez vezet. Utóbbira példa a takarékszövetkezeti és a szerencsejáték („nyerőgép" és kaszinó) szabályozás. Ez a rendszer - az állam, illetve a közhatalom egyfajta foglyul ejtése, sajátos, magyar „state capture" - rombolja a demokratikus folyamatokat és torzítja a piaci versenyt, továbbá az egyéni gazdasági teljesítménynél többre értékeli a politikai és a hatalmi befolyást. Magyarországon közbeszerzésre fordított pénzek zöme európai uniós forrásból származik, évi átlagban mintegy 1300 milliárd forint, ám tavaly és tavalyelőtt éppen az uniós források jobb abszorbciója következtében emelkedett ez az összeg 2300 milliárd forintra.
A gazdaságfejlesztési operatív program keretében támogatáshoz jutó kkv-k nem feltétlenül kell, hogy közbeszerzést írjanak ki a pályázati pénzek felhasználására, kivéve, ha az adott projekt legalább 75 százalékban európai uniós forrásból nyer támogatást. A Brüsszel által megfogalmazott túlárazással összefüggésbe hozott konkrét projektek esetében csak feltételezni lehet, hogy közbeszerzési visszaélések is történtek.
„Azt azonban bizonyosan tudjuk, hogy közpénz megszerzésére irányuló pályázati csalásokat követtek el, hiszen túlárazott, azaz megalapozatlan, valótlan költségvetési terveket nyújtottak be" - mutatott rá. A TI Magyarország jogi igazgatója szerint mindez költségvetési csalás gyanúját kelti. Ennél is súlyosabb gond, hogy a hazai intézményrendszer nem képes vagy nem hajlandó kiszűrni az ilyen és ehhez hasonló hamis pályázatokat, hiszen a túlárazott projekteket a magyar állam szervei jóváhagyták, a valótlan teljesítésigazolásokat befogadták. „Mondhatni, a csalási kísérlet akadálytalanul végigfutott a magyar állami szerveken" - húzta alá. Emiatt a TI Magyarország levélben kérte Lázár János minisztert büntetőjogi és közbeszerzési jogorvoslat iránti lépések megtételére, választ azonban nem kapott. Most azt vizsgálják, miként tudnának ők maguk feljelentést tenni ebben az ügyben. A törvény május 19-én kerül a parlament elé, s a képviselők ősszel fogadják el, várhatóan novemberben lép hatályba. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy érvelt, az új közbeszerzési törvény révén több kis- és középvállalkozás férhet hozzá a közcélú beruházásokhoz, ez pedig jelentősen hozzájárul a hazai munkahelyteremtéshez. A kormány terve szerint 2016-tól a közbeszerzési eljárás elektronikus lesz, megszűnik a papír alapúság, így - ígérete szerint - a visszaéléseket is jelentősen csökkenteni tudják majd.
ARANYTALICSKA-DÍJ
Míg korábban korrekt, tárgyilagos elemző cikkek jelentek meg arról, hány száz milliárd forint értékű közbeszerzési pályázatot nyert a Simicska Lajos nevéhez köthető Közgép vagy a Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft., év eleje óta viccet gyárt a sajtó abból, hogy a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók közül éppen ki nyer meg egy közbeszerzési pályázatot. Már önmagukban a címek is beszédesek: hűen tükrözik a néplélek hozzáállását a közpénzek elköltéséről, és főleg az emberek véleményét. Néhány cím és híradás az elmúlt hetekből: „Tippeljen, melyik Fejér megyei falu polgármesterének cége nyert egy tízmilliárdos, ám egyszereplős közbeszerzést!" „Napi Elios: Orbán veje hétfőn is nyert 194 milliót." „Kiváló hetet zárt a saját lábon álló Orbán Ráhel férjének érdekeltsége, egymás után jöttek ki a Közbeszerzési Értesítőben az Elios Zrt.-re vonatkozó tendergyőzelmek." „Ki nem találná, hogy mit csinált Orbán veje a siklósi közvilágításról szóló közbeszerzéssel! Megnyerte!" Nem túl nagy nyilvánosságot kapott az a hír, hogy az LMP Aranytalicska-díjat adományozott Tiborcz Istvánnak, az Elios Zrt egyik tulajdonosának, aki 2010 óta több, mint 10 milliárd forint értékű önkormányzati közvilágítási korszerűsítési pályázatot nyert meg. A díjat Hadházy Ákos, az LMP politikusa azért adományozta volna neki, mert az ellenzéki párt szerint „egyedülálló teljesítményt mutatott a közpénzek begyűjtésében." Az aranyszínűre festett talicskát Hadházy el is vitte az Elios irodájába, ám ott rávágták az ajtót, nem vették át.
LÁZÁR IS LÁTJA: VANNAK, AKIK INFORMÁCIÓS ELŐNYT ÉLVEZNEK
A Miniszterelnökség megvizsgálja annak jogi lehetőségét, hogy hogyan lehet falat húzni a közbeszerzések kapcsán a pályázat megírója, a közbeszerzés lebonyolítója és a projekt végrehajtója közé annak érdekében, hogy a céges, illetve családi összefonódásokból eredő visszaélések elkerülhetők legyenek - jelezte a Portfolio-nak a friss miniszteri döntést Csepreghy Nándor. A tárca fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint jelenleg abból adódik a nehézség, hogy olyan viszonyrendszerek létezhetnek, amelyek nem derülnek ki a Cégközlönyből, de bizonyos szereplőket információs előnyhöz juttathatnak egy-egy uniós pénzből megvalósuló projekt kapcsán.
TÚLÁRAZOTT PROJEKTEK
A Transparency International Magyarország már számos alkalommal felhívta a figyelmet a magyarországi közbeszerzések súlyos korrupciós kockázataira. Rámutatott arra, hogy a magyarországi és az európai uniós források kezelését és felhasználását jellemző korrupciós kockázatokat egyrészt maga a közbeszerzési szabályozás, másrészt a gyenge szabályok elégtelen végrehajtása idézi elő.
A szabályoknak formálisan megfelelő közbeszerzési eljárások sem mentesek a korrupciótól.
Az Európai Unió is felemelte a szavát a közbeszerzési korrupció ellen. Előbb, 2014-ben az Európai Bizottság korrupció elleni jelentése állapította meg, hogy Magyarországon a közbeszerzések közel felében egyetlen cég tesz ajánlatot, vagyis egyszereplős verseny zajlik.
Az Európai Unió Magyarországra vonatkozó 2015-ös Országjelentése is rámutatott arra, hogy a „közbeszerzések terén továbbra is jelentős aggodalmakra ad okot Magyarországon a verseny és az átláthatóság hiánya, „szoros szerződéses kapcsolatok" állnak fenn az „üzleti és a politikai elit között".
Súlyos korrupciós kockázat a „politikai pártok finanszírozása és a közbeszerzések" szabályozásának a hiányossága.
Az országjelentés kiemeli, korrupció miatt sérülnek az „egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a diszkriminációmentesség, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei" a közbeszerzési eljárásokban, miközben a közbeszerzések „átláthatóságát biztosítani hivatott szabályok alkalmazása a gyakorlatban sokszor sikertelen."
Legutóbb az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata tárt fel súlyos gondokat az Európai Unió által a Gazdasági Operatív Program keretében támogatott egyes projektekkel kapcsolatban. A Bizottság megállapította, hogy túlárazott projekteket is befogadtak, amelyek keretében a piaci árnál drágább beszerzésekre került sor.
A TRANSPARENCY INTARNATONAL AGGÁLYAI
A tervezet általunk vizsgált rendelkezéseinek a többsége összhangban áll az EU 2014-es úgynevezett klasszikus közbeszerzési irányelvével, ám az irányelv egyes rendelkezései maguk is súlyos korrupciós kockázatot hordoznak, például annak a lehetőségnek a fenntartásával, hogy az állam közbeszerzés nélkül rendeljen meg jogi szolgáltatásokat.
A korrupció veszélyét idézi elő, hogy a klasszikus közbeszerzési irányelv lehetőséget ad a jogsértően eljáró, például a közbeszerzési döntéshozatalt befolyásoló gazdálkodó szervezeteknek arra, hogy úgynevezett öntisztázási eljárás keretében igazolják a megbízhatóságukat. Ez a meglehetősen homályos eljárás azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az állam megkérdőjelezhető módon még azokat a cégeket is engedi indulni közbeszerzési aljásokban, amelyeket egyébként kötelessége lenne kizárni a közpénzek megszerzéséért vívott versenyből.
Bár a tervezett szabályozás igyekszik korlátozni az ajánlattevők lehetőségét arra, hogy üzleti titokra hivatkozva adatokat tartsanak vissza és némileg javítaná a közbeszerzésekkel összefüggő közadatok hozzáférhetőségét, a tervezet összességében mégsem tenné az elvárt mértékben átláthatóvá a közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzési közadatok tartalmazó adatbázis kereshetősége nem javulna annyira, hogy egyszerűen ellenőrizni lehessen, melyik cégek nyerik a legtöbb állami pénzt.
Az elmúlt években gyakran kritizált, úgynevezett háromajánlatos látszat közbeszerzéseknek nemhogy nem vetne véget, de egyenesen kiterjesztené az alkalmazásukat. A tervezet, egyes esetekben, mérsékelné azokat az értékhatárokat, amelyek között lehetőség nyílna háromajánlatos eljárásra. Így a jövőben 25 millió forintos egységek helyett 18 millió forintot érő részekre kell majd feldarabolni a közbeszerzéseket ahhoz, hogy valódi verseny nélkül lehessen közpénzt osztani.
Építési beruházások esetén a három előre kiválasztott szereplő között zajló közbeszerzési látszatversenyt a jelenleg 150 millió forintos értékhatár helyett a jövőben csak 100 millió forintig lehet alkalmazni. A tervezet azonban nem szorítja ténylegesen szűkebb korlátok közé a közpénzköltésnek ezt a valódi közbeszerzésnek csak erős jóindulattal nevezhető formáját. Valójában ugyanis a tervezet a jelenlegi 150 millió forintról 500 millió forintra növeli, vagyis több, mint megháromszorozza azon építési beruházások értékét, amelyek esetében nyílt verseny és hirdetmény közzététele nélkül lehet a megrendelést odaítélni. A tervezet ebben a beruházási körben mindössze arra kötelezi az ajánlatkérőket, hogy három, általuk kiválasztott gazdasági szereplőt hívjanak meg, valamint értesítsék mindazon gazdasági szereplőket, akik az „ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték." Ez a rendelkezés rendkívül aggályos, veszélyes, visszalépés, amely egyértelműen súlyosbítja a már jelenleg is komoly korrupciós kockázatokat.
A tervezet ismeretében nem lehet arra számítani, hogy csökkenne a nemzetbiztonsági megfontolásból zárt, illetve verseny nélküli közbeszerzések alkalmazása Magyarországon. Ez azért jelent problémát, mert az elmúlt években a kormány, de egyes önkormányzatok is előszeretettel alkalmazzák ezt a közbeszerzési technikát, sok esetben anélkül, hogy az adott beszerzés bármiféle valós nemzetbiztonsági relevanciával bírna