A lettországi EU-csúcsértekezlet fórumát felhasználva körvonalazni fogja, milyen változásokat szeretne. Elképzelései között szerepel a bevándorlók kedvezményeinek korlátozása. A miniszterelnök elmondta, hogy „fordulatos" tárgyalásokra számít, de arra törekszik, hogy a 2017-ben esedékes népszavazás során az embereknek „megfelelő választási lehetőséget" kínálhasson.


Az EU vezetői azért találkoznak Rigában, hogy áttekintsék az egykori szovjet államokkal fennálló kapcsolatokat. Cameron szerint ez a kérdés "önmagában is nagyon fontos, de a találkozó „alkalmat kínál arra is, hogy az EU reformjával kapcsolatos tárgyalások egy része elindulhasson".

„Csak annyit tudok mondani, hogy lesznek fordulatai a dolognak" - mondta az újságíróknak, amikor a konferenciára érkezett. „Egy dologra azonban biztosan számíthatnak: az én elhatározottságomra. A brit emberek részére össze fogok állítani egy olyan EU reform-javaslatot, amely alapján megfelelő választási lehetőségük lesz azon a népszavazáson, amelyet 2017 vége előtt meg fogunk tartani. Erre mérget vehetnek."

A változások főbb összefüggései

A miniszterelnök első ízben találkozik európai kollégáival azóta, hogy újra sikerült megnyernie a választást és biztosítania a konzervatív kormány többségét a brit parlamentben.

A következő csütörtökön, egy nappal azt követően, amikor a királynő megnyitja a Parlament ülésszakát, várhatóan megszületik az a törvény, amely a konzervatívok választási ígéretének megfelelően megteremti a lehetőséget a népszavazás megtartására az Egyesült Királyságban.


A BBC politikai szerkesztő-helyettese, James Landale úgy fogalmazott, hogy Cameron a törvény elfogadása után egy forgószél-szerű körútra vállalkozik az európai fővárosok között. A körút célja, hogy Cameron felmérje: milyen esélye van egy megállapodás elérésére.

A miniszterelnök nem bocsátkozik részletes megbeszélésekbe a lettországi csúcson, de a Downing Street tisztségviselői szerint felvázolja majd azoknak a változásoknak a főbb összefüggéseit, amelyeket kezdeményezni szeretne.

Cameron részleteiben nem ismertette, milyen változásokat szeretne, de arra lehet számítani, hogy követelni fogja: Nagy-Britannia választhassa a kívül maradást az unió egyik alapelvének, a tagállamok közötti, „egyre szorosabb szövetség" létrehozásán.

A miniszterelnök meg fogja próbálni azt is, hogy több befolyása lehessen megakadályozni új EU-törvények elfogadását, vagy megkapni azt a jogot, hogy azok ne legyenek kötelezőek az Egyesült Királyságra. El akarja érni azt is, hogy korlátozhassák a jóléti szolgáltatások igénybevételét a bevándorlók számára mindaddig, amíg legalább négy évet nem töltöttek el az Egyesült Királyságban.


Egy csütörtökön elmondott beszédében a miniszterelnök azt mondta, hogy a jóléti szolgáltatások módosításának lehetősége „az újratárgyalás alapvető feltétele".

Mit is akar Nagy-Britannia Európától?

David Cameron a népszavazás előtt készen áll újratárgyalni Nagy-Britannia uniós tagságát. Ő azt szeretné, ha az Egyesült Királyság egy megreformált EU-ban maradna, de arról egyelőre nem beszélt, hogy elindítja-e Nagy Britannia kiválási folyamatát, ha nem kapja meg, amit célul tűzött ki.

Az Európai Bizottság vezetője, Jean-Claude Juncker kijelentette: készen áll egy „tisztességes megállapodás" kidolgozására az Egyesült Királyság számára, de leszögezte, hogy az EU alapelveiről, közöttük a személyek unión belüli szabad mozgásának lehetőségéről nincs mit tárgyalni.

Kulcsfontosságú tagország

Gunther Verheugen professzor, az EU egyik korábbi biztosa azt mondta a BBC-nek, hogy Cameron tárgyalási pozíciói erősek. „Amikor ez a vita elindult, a legtöbben úgy vélekedtek, hogy az Egyesült Királyság kilépése kezelhető veszteség: a bajkeverő elmehet, ha úgy akarja. Ez a vélemény mára megváltozott" - mondta a Radio 4 Ma című programjában.

„Azt hiszem, az emberek ma már sokkal inkább tudatában vannak annak, hogy az Egyesült Királyság kulcsfontosságú, nem csak Európa gazdaságának jövője, hanem különösképpen Európa politikai jövője szempontjából. Ha az emberek azt szeretnék, hogy Európa világhatalom, más világhatalmakkal egyenlő súlyú globális szereplő lehessen, be kell látniuk: ez az Egyesült Királyság tapasztalata és tudása nélkül nem valósítható meg".

Ezen a héten egy sor nagyvállalat vezetője kezdte magyarázni, milyen lehetséges következményekkel járhat a népszavazás. A CBI elnöke azt mondta, hogy az üzleti világnak „idejében fel kell emelnie a szavát" a megreformált EU-ban történő bennmaradás mellett. Az Airbus megfontolás tárgyává teszi befektetéseit az Egyesült Királyságban, ha a britek kilépnek. Az építőipari berendezés-gyártó JCB elnöke szerint viszont az Egyesült Királyságnak nincs félnivalója a távozás miatt.

A Munkáspárt, az SNP, a Plaid Cymru és a Lib Dems maradás-pártiak. Az UKIP, amely a választásokon majdnem négy millió szavazatot kapott, de csak egy képviselője jutott be a Parlamentbe, távozni akar.