Az arizonai Joshua Becker 2008 tavaszán, egy szombat délelőtt épp a garázsát takarította, amikor a szomszédja megjegyezte: biztos, hogy erre mind szükséged van? A kocsifeljárója telepakolva a takarításra és rendrakásra váró dolgaival, fia egyedül játszik a hátsó kertben, a napja elúszóban... Végignézett a rengeteg holmin, és ahogy szomszédjával beszélgetett, ráébredt: felhalmozott javai nemhogy örömet hoznának az életébe, sokkal inkább frusztrációval töltik el, és elvonják őt attól, ami valóban értelmet ad az életének. Így kezdődött családja minimalis...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/22 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!