Elvileg a véghajrához érkezik az idén a Jeremie uniós tőkeprogram, ám lehetséges, hogy 2016 első felében is születik még befektetési döntés. A feltőkésített cégek 2014-es teljesítményét nézve továbbra is vegyes a kép. Nagy kérdés, hogy mi lesz jövőre, ha kiszárad az uniós tőkeforrás.
A ló teljesíti a távot, csak épp tudjuk, hogy inkább egy beteg öszvér, semmint egy telivér szakítja át a célszalagot - valahogy így lehetne jellemezni az elmúlt öt év nagyobbrészt uniós pénzből megvalósult, összesen 140 milliárd forintos keretösszegű tőkebefektetési programját. Az uniós zsargon - Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, azaz Közös európai források a mikro- és közepes vállalkozások számára - okán Jeremie-ként emlegetett, kockázatitőke-befektetéseket támogató pályázatban a magyar állam EU-s milliárdokat adott 2009 után első körben 8 (majd 2013 után újabb 21) magán-alapkezelőnek. Ők további 30 százaléknyi saját forrással kiegészítve befektették ennek nagy részét jóval több mint száz vállalkozásba. (A pontos statisztikákat lásd a Jeremie-mérleg című táblázatban.)
AKIK JÓL SZEREPELNEK
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/24 számában.