Létszámcsökkentés korábban csak akkor volt, amikor esett a piac. Legsanyarúbb a részmunkaidősök helyzete, kismamaként, diákként dolgozni mostanság különösen rossz a boltokban. Már ameddig még van munkahelyük. És sok túlóra is volt áprilisban.
Áprilisban, az első teljes vasárnapi boltzáras hónapban esett a foglalkoztatottság a kereskedelemben, leginkább nyilván az alkalmazottak bánatára, hiszen a létszámcsökkentés nem öröm - senki számára sem. A Központi Statisztikai Hivatal rideg adatai azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a vasárnapi boltzár bevezetését - az utolsó tiszta hónapot, februárt - követően csökkent az alkalmazottak létszáma. Áprilisban ráadásul már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel (márciusban csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH).
A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, kétezer-kétszáz fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest. A vasárnapi boltzárral közvetlenül sújtott kiskereskedelemben a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsájtottak száma, mivel összességében csökkent a létszám. Egyes vélekedésekkel szemben (Pesti Srácok, figyelem) nem csak a két hipermarket láncot kell figyelni, hanem a többi boltot is. A létszámcsökkentésben ráadásul az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsájtások mértékét.
A KSH statisztikája egyébként a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. A kép annyiban nem is teljes, hogy ha egy igazán kis bolt (1, 2, 3, vagy 4 alkalmazottal) március közepét követően már éjszaka nem nyitott ki és elbocsájtott emiatt egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában. A kisboltosok közül, akik korábban vasárnap, éjszaka is nyitva tartottak, feltehetően bocsájtottak el alkalmazottat, hiszen ha nyitva maradtak a vasárnapi boltzár bevezetését követően, akkor az alkalmazott helyett a tulajdonosoknak, vagy a segítő családtagoknak kellett a pult mögé állniuk.
A kereskedelem egészének munkaerő piaci mérlege áprilisban a következő:
Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)
|
|
február
|
március
|
április
|
változás április/ február
|
|
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)
|
341.963
|
341.419
|
339.750
|
- 2.213
|
|
ezen belül kiskereskedelem*
|
182.239
|
181.640
|
179.818
|
- 2.421
|
*/: üzemanyag kereskedelem nélkül
A teljes munkaidősök táborában márciusban még némi létszámnövekedést mért a KSH (a zárva tartást ellenzők meglepetésére), az egy szem élelmiszer kereskedelmet kivéve, áprilisban viszont már átbillent a mérleg és bizony összességében csökkent az alkalmazottak száma itt is. Több áruterületen is megfigyelhető a foglalkoztatás esése:
Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):
|
|
február
|
március
|
április
|
változás április/ február
|
|
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)
|
281.281
|
281.732
|
281.028
|
- 253
|
|
ezen belül kiskereskedelem*
|
137.779
|
137.990
|
137.157
|
- 622
|
|
élelmiszer kiskereskedelem
|
77.954
|
77.919
|
77.615
|
- 339
|
|
iparcikk kiskereskedelem*
|
59.825
|
60.071
|
59.542
|
- 283
|
|
ruházati kiskereskedelem
|
9.677
|
9.687
|
9.562
|
- 115
|
|
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság
|
11.617
|
11.687
|
11.654
|
+ 37
|
|
elektronikai, villamos készülék, vasáru
|
11.274
|
11.337
|
11.351
|
+ 77
|
|
különféle vegyes iparcikk
|
22.891
|
23.024
|
23.005
|
+ 114
|
*/: üzemanyag kereskedelem nélkül
Márciushoz képest áprilisban gyorsult a részmunkaidősök elbocsájtása, az élelmiszer és az iparcikk kereskedelemben egyaránt. Áprilisban a kiskereskedelemben foglalkoztatott részmunkaidős alkalmazottak aránya 23%-volt, de a ruházati kereskedelemben ez a súly az egyharmadot közelíti.
Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):
|
|
február
|
március
|
április
|
változás április/ február
|
|
kereskedelem
|
60.682
|
59.687
|
58.722
|
- 1.960
|
|
ezen belül kiskereskedelem*
|
44.460
|
43.650
|
42.661
|
- 1.799
|
|
élelmiszer kiskereskedelem
|
24.208
|
23.769
|
23.393
|
- 815
|
|
iparcikk kiskereskedelem*
|
20.252
|
19.881
|
19.268
|
- 984
|
|
ruházati kiskereskedelem
|
4.792
|
4.616
|
4.532
|
- 260
|
|
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság
|
3.306
|
3.212
|
3.069
|
- 237
|
|
elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb
|
3.252
|
3.243
|
3.114
|
- 138
|
|
különféle vegyes iparcikk
|
6.558
|
6.455
|
6.183
|
- 375
|
*/: üzemanyag kereskedelem nélkül
2015. áprilisában a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Az elmúlt öt évben ilyen nagyságú túlmunkára nem volt példa. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.