Figyelő (F.): Lapunk közelmúltban tartott egészségügyi konferenciáján nagy vitát kavart a résztvevők között az a felmérés, amelyet a Philips végzett a magyar lakosság körében. Kiderült, hogy a 18-59 évesek fele elégedett csupán az egészségi állapotával, pedig egy öt évvel ezelőtti kutatásában a megkérdezettek 62 százaléka jelezte, hogy inkább elégedett. Mi lehet a véleményváltozás oka?
Török Krisztina (T. K.): Úgy gondolom, hogy ez alatt az öt év alatt sok ismerettel gazdagodott a lakosság, többet tudnak arról az emberek, hogy mit jelenthet egészségesnek lenni. Azelőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések terén nagyon rossz mutatóink voltak, és bár van javulás, még mindig sok a teendő, hiszen például az onkológiai betegségek terén világelsők vagyunk.

F.: Az említett felmérés szerint amennyiben az elmúlt 3 esztendőt nézték, valamivel kedvezőbb a kép a megelőzés céljából végzett szűrővizsgálatoknál. Első helyen a kötelező tüdőszűrés áll (72%), amelyet a teljes vérkép (71%), illetve a méhnyakrákszűrés (a nők 69%-a veszélyeztetett) követ.
T. K.: Ezek biztató számok, de általánosságban elmondható, hogy a felmérések nem feltétlenül tükrözik a valóságot, hiszen azok eredménye a megkérdezettektől és attól is függ, hogy ki válaszol, ki hajlandó szóba állni a kutatókkal. Tehát a kutatás fontos, de e tekintetben nem alapoznám a véleményemet csak arra.

F.: Mindenesetre ez egyfajta útmutató, amelyből az is kiderült, hogy a 18-59 évesek harmada szenved valamilyen krónikus betegségben. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez a szám csökkenjen?
T. K.: Négyszer nagyobb nálunk a halálozási arány, mint például Hollandiában a munkaképes korban lévő, szív- és érrendszeri betegséggel küszködő páciensek körében. Ennek egyik oka az ismeretek hiánya. Tapasztalatunk szerint nálunk is van egy társadalmi réteg, amelyet elérünk a kampányokkal, elsősorban a fiatalok, a magasan képzettek, az anyagilag jobb helyzetűek. De el kell érnünk azokat is, akik nem ilyen életkörülmények között élnek.

F.: Ötből négy magyar csak akkor fordul szakemberhez, ha konkrét egészségügyi panaszai vannak. A legtöbben a rendszeres és ingyenes egészségügyi szűréseket sem veszik igénybe.
T. K.: A szervezett szűréseken átlagosan a lakosság 40 százaléka vesz részt. Ennek egyik oka az lehet, hogy van egyfajta félelem, hogy kiderül a baj, de vannak, akik nem tudnak elmenni az adott térségben szervezett vizsgálatokra, őket is el kellene érnünk. Az első védelmi vonal a lakosságközeli szolgáltatások szintje. Ebbe a csoportba tartozik a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos, a védőnő, az egészségfejlesztési iroda, a patika, az otthon ápolás rendszere. A háziorvosokhoz például a településszerkezettől függően az emberek 40-60 százaléka jár el, igaz, leginkább akkor, ha már baj van. Ezen a védelmi vonalon kell megerősíteni az egészségügyi ismeretek átadását, az egészségtudatosságra való nevelést.

F.: A lakosság nagy részére jellemző az egészségtelen életmód. Milyen a tendencia e tekintetben Magyarországon Európa más államaihoz képest?
T. K.: Az elmúlt három évben 13-ról 23 százalékra nőtt a rendszeresen, heti egyszer-kétszer sportolók száma. Ez még kevés, hiszen a magyar lakosság mintegy 44 százaléka egyáltalán nem mozog. Ahhoz, hogy az egészségkultúra javuljon, célzott megközelítésre és ismeretekre van szükség. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet tervezett kutatásával az a célunk, hogy feltérképezzük a homogén lakossági csoportok kommunikációs szokásait. Ez azért szükséges, hogy az egyes célcsoportok hatékony elérése érdekében a legmegfelelőbb kommunikációs csatornákat, módszereket tudjuk alkalmazni. A kutatás eredményeiről várhatóan a jövő hónapban készül egy gyorsjelentés, a részletes elemzésünk pedig várhatóan októberben.

F.: Az elmúlt években több százmilliárd forint EU-forrás jutott az ágazatnak. A végrehajtott egészségügyi fejlesztések során mennyiben vették figyelembe a betegségek megelőzését?

T. K.: A mi intézetünk kifejezetten a prevencióra épül, és igyekszik a legmegfelelőbb módon elérni a közösségeket. Van egy nagy projektünk, amely az iskolai egészségfejlesztésről szól, mivel tapasztalatok szerint gyermekkorban lehet a legjobban megfogni az embereket. Ha ebben a korban megtapadnak a megfelelő magatartási formák, akkor egészségtudatos lesz az emberek élete. De vannak más programok is, egészségfejlesztési irodák is létesültek az uniós pénzből. Az e forrásokból megvalósuló egészségfejlesztési programok nagyon hasznosak és elengedhetetlenek, de az is rendkívül fontos, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozási rendszere ösztönözze az embereket a betegségek megelőzésére.

F.: Milyen népegészségügyi programok várhatók a soron következő EU-s fejlesztések során?
T. K.: Szeretnénk a társadalom minden színterén - ideértve az óvodákat, az iskolákat, a munkahelyeket, a családokat - komplex programokat indítani, amelyeket az említett kutatás alapján célzottan végeznénk. Tervünk az egészségfejlesztési hálózat kiterjesztése és módszertani anyagokkal való ellátása. A lakosságközeli egészségügyi szolgáltatásokat el kell látni az egészségnevelésre, -fejlesztésre, -kommunikációra vonatkozó ismeretekkel. Nagyon remélem, hogy az elkövetkezendő pár hónapban ezeket a projekteket elfogadják. Megjegyezném, hogy jelentős változás elérésére a jelenleg futó, főként az ismeretátadáson alapuló hazai egészségfejlesztési programok, egészségkommunikációs metódusok nem alkalmasak. Olyan módszertani áttörést jelentő megközelítésre van szükség, amely egyrészt figyelembe veszi, hogy az egészséggel kapcsolatos magatartást - az ismereteken túl - az attitűdök és hie-delmek, az érték- és normarendszer, azaz az egészségkultúra határozza meg, másrészt magatartás-formáló eszközként használja a korszerű kommunikációt.
A kutatás célja, hogy növeljük a hazai egészségkommunikáció hatékonyságát. Az utóbbi segítségével tudatosíthatjuk az emberekben, hogy mindenki felelős a saját egészségéért, átadhatjuk nekik azokat az információkat, hogy mit tehetnek annak minél további megtartásáért, valamint motiválhatjuk őket abban, hogy tegyenek is érte. Az egészségkultúra ilyen irányú változása szükséges ahhoz, hogy lényegesen javuljon a lakosság egészségi állapota Magyarországon.