Hiába van a fővárosban az uniós innovációs intézet székhelye, ettől még messze nem lett Budapest az újítás fellegvára. Sőt, hosszú távon a szervezet munkájában való magyar részvétel finanszírozása sem látszik biztosnak.
Örömódát zengett az ország 2008. szeptember 15-én, amikor a Magyar Tudományos Akadémián megtartotta alakuló ülését az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology - EIT) igazgatótanácsa. Budapest Wrocław és Bécs elől nyerte el a központ székhelyét az Európai Bizottságtól. Akkor sokan már azt vizionálták, hogy ezzel uniós szempontból is fontos innovációs szereplő lehet hazánk. Nem lett az, és erre továbbra sincs szinte semmi esélyünk. Ennek talán a legegyszerűbb oka, hogy lemaradóban van a hazai oktatás, különösen az egyetemi szféra. Nemhogy idevonzanánk külföldről az okos és innovatív fiatalokat, hanem inkább innen mennek el a magyarok nyugatra. A százezer forintos PhD-ösztöndíj és a vállalkozásokat terhelő világbajnok bürokrácia a harmadik világból sem képes senkit idecsábítani, ezen egy uniós iroda sem tud változtatni.
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/26 számában.