Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozva lett tagja a közösségi védjegyrendszernek, amely nálunk teljesen új jogintézménynek számÃtott. A közösségi védjegy egy lajstromozás útján szerezhetÅ‘ jogi oltalom egy szó- vagy ábrás megjelölésre, amely a bejegyzése után automatikusan érvényes az EU 28 tagországában. Az eljárást 1996 óta a spanyolországi Alicantéban található BelsÅ‘ Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) végzi.
A csatlakozást követően évről évre növekedett a magyar székhelyű cégek és magánszemélyek közösségi védjegybejelentéseinek s a bejegyzéseknek a száma is (lásd a grafikont). A válság hatása csak a 2011-12-es adatokon észlelhető. Az utolsó két teljes évben a tendencia növekvő, de adataival Magyarország az uniós tagállamok nem hivatalos rangsorában tavalyelőtt csak a 18., tavaly a 21. helyet foglalta el. Százalékban kifejezve ezek az értékek 0,49 és 0,67 közötti részesedést jelentenek az uniós bejelentésekből és bejegyzésekből. Magyarország tehát a közösségi védjegyek térképén csak egy alig látható pont. (Ez év március 31-ig összesen 3795 magyar bejelentést tettek, ebből 2637-et jegyeztek be.)
A hazai számokat pár hasonló méretű európai uniós tagország hasonló adataival összevetve sem kedvezÅ‘bb a kép (lásd a grafikont). Miközben Ausztria mindig is fontos viszonyÃtási pont volt Magyarország számÃ...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/27 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg elÅ‘fizetési azonosÃtóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!