Azt, hogy ki, egyértelműen nem lehet megállapítani, de alapvetően két lehetőség van. A nagylelkű befektető vagy a többségi tulajdonos Garancsi István volt, akinek a MET üzlet csak ebben az évben 5,6 milliárdos osztalékot hozott (pont egy olyan cégen keresztül, amely közvetve a Vidit is birtokolja), vagy Pap Géza, aki pedig szintén egy vállalatával, az Advoil Zrt-vel, épp ekkor szállt be a csapatba.
A Figyelő kutatásai szerint ez utóbbi tűnik valószínűbbnek, ami viszont felvet néhány kérdést. Ez esetben ugyanis az olaj és gázipari tervező vállalat, az Olajterv révén milliárdossá lett Pap Géza egy mindössze 20 százalékos pakettet szerzett 3 milliárdért egy vagyontalan, bevétel nélküli, évek óta veszteséget halmozó cégben. Ennek megfelelően egyébként az Advoil Zrt. - és ez az, ami egyértelműen arra utal, hogy innen érkeztek a milliárdok - nagy valószínűség szerint nem is ezen az összegen tartja nyílván könyveiben a céget. A tranzakció évében ugyanis a cég elszámolt egy 2,92 milliárd forintos értékvesztést is.
Bár egyértelműen a beszámolókból nem derül ki, hogy ez mihez köthető, és az ezt firtató kérdésünkre Pap Géza sem kívánt válaszolni, az összegek hasonlóságából nagyon úgy tűnik, hogy a tőkeemelést követően egyből le is értékelték a megszerzett részesedést. Azaz az Advoil 3 milliárdot fizetett egy papíron is legfeljebb néhány 10 milliót érő, de inkább teljesen értéktelen üzletrészért. Jogszerűen ugyan, de üzleti szempontból érthetetlen módon.
További részletek és összeállítás a magyar sport 10 legnagyobb befektetőjéről a Figyelő eheti számában.