A felmérésekről beszámoló hírügynökségek megjósolhatatlannak tartják az eredményt, mivel a közvélemény-kutató intézetek némelyike a megállapodás támogatóit, más felmérők viszont az ellenzők táborát vélik győztesnek, de az "igen" és a "nem" voksainak előre jelzett aránya alig tér el egymástól, a különbség gyakorlatilag a 3,1 százalékos hibahatáron belül marad.

A Public Issue közvélemény-kutató intézet által készített, a Szirizához tartozó, Avgi című napilapban közölt felmérés azt mutatja, hogy az urnák elé várt görögök 43 százaléka ellenzi a nemzetközi hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, 42,5 százalékuk viszont azok elfogadása mellett tenné le a garast, a bizonytalanok aránya pedig 9 százalék.

Döntetlen végeredményt hozott ki saját felmérése alapján az ALCO intézet, amely a Proto Thema című napilap hasábjain az "igenek" enyhe fölényét vetíti előre, eszerint a megállapodást támogatók 41,7, az ellenzők viszont 41,1 százalékot alkotnak, a bizonytalanok aránya 10,7 százalék. Ugyanez az intézmény pénteken a reggeli órákban más eredményt is közölt az Ethnos című lapban, az lényegében szintén a fej fej melletti arányt tükrözi: 44,8 százalékra becsüli az "igen", 43,3 százalékra pedig a várható "nem" szavazatokat. Eszerint a bizonytalanok a megkérdezettek 11,8 százalékát teszik ki.

A népszavazáson meglehetősen bonyolult kérdést tesznek fel a szavazópolgároknak. A kérdés így hangzik: "El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?" A szavazócédulán ezt követően kifejtik, hogy a terv két részből áll, és feltüntetik a terv két fejezetének címét. Az első a Reformok a folyamatban lévő programok lezárására és azon túl címet viseli, a másodiknak Az adósságok fenntarthatóságának előzetes elemzése a címe. A szavazóknak "nem" és "igen" között kell választaniuk. A két lehetőség közül a "nem" válasz szerepel az első helyen.