Balatoni András a görög népszavazás eredményeire reagálva kifejtette: Görögország jövője az európai döntéshozók rugalmasságán múlik, akik azonban nem vállalnák fel azt a presztízsveszteséget, hogy a görög kormány stratégiája - amely sok esetben kellemetlen helyzetbe hozta őket - kifizetődő, felerősítve a többi perifériás eurózónás ország adósságátütemezésének lehetőségét.

Az elmúlt időszak nyilatkozatai alapján az EKB nem emeli tovább a likviditás nyújtást, így a görögöknek egyszerre kell szembenézniük banki-, valuta- és adósságválsággal. Mint fogalmazott: gyárthatnak "tartozom neked" cédulát, amit el lehet keresztelni drahmának, a forgalomba helyezett drahma viszont fokozatosan kiszorítja az eurót, ugyanakkor gyorsan veszíthet értékéből, ami csökkenti a vásárlóerőt. Görögország ugyanakkor szerinte biztosan az Európai Unió része marad és továbbra is számíthat bizonyos támogatásra, de kiesett az elit klubból - tette hozzá.

Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő portfólió menedzsere úgy fogalmazott: nincs vége a történetnek, sok minden függ az Európai Központi Banknak (EKB) a görög népszavazásra adott válaszától, attól, hogy az EKB meddig hajlandó finanszírozni a görög bankokat.

Kiemelte, hogy az elmúlt héten is többször kommunikáltak egymással a trojka (az IMF, az EKB és Európai Bizottság) és a görög kormány képviselői, nem kizárt, hogy az elkövetkező hetekben átmeneti megoldást keresnek a helyzetre, annál is inkább, mert mostanában több görög állampapír futamideje is lejár.

Duronelly Péter hangsúlyozta: sok függ attól, hogy az EKB milyen stratégiát folytat majd a görög bankokkal szemben, milyen hosszú ideig "húzza tovább" a görög bankok finanszírozását. "Az EKB reakciója a görög népszavazásra üzenetértékű lesz" - mondta.

A szakértő elhúzódó tárgyalássorozatra számít a görög kormány és a trojka között. Egyúttal leszögezte: Görögország eurózónából való kilépése nincs napirenden, a lényeg ebből a szempontból is az, az EKB meddig finanszírozza a görög hitelintézeteket.