A palaolaj-kitermelők helyett a hagyományos vállalatok szenvednek jobban az olcsó fekete arany miatt. A legnagyobb nyugati olajcégek több mint egyévnyi magyar GDP-nek megfelelő árbevételt buktak az idei első három hónapban. A szektor nagy szereplőinek költségcsökkentésbe kell kezdeniük, például a mélytengeri kutatások terén, sőt, az ilyen új fúrási beruházások egy ideig aligha lesznek nyereségesek.
Ez a golyó nem azt találta el, akinek szánták - röviden így foglalhatók össze az elmúlt szűk egy esztendő eseményei a globális olajszektorban. A múlt év végén ugyanis, amikor a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) árháborút indított, szinte mindenki arra számított, hogy az amerikai palaforradalom csúfos véget ér. Szakértők többsége úgy vélekedett, hogy a palaolaj kitermelésével foglalkozó kisebb amerikai vállalkozások nem lesznek életképesek, ha tartósan 100 dollár alá süllyed a fekete arany ellenértéke. Így amikor az OPEC úgy határozott, felhagy korábbi árszabályozó szerepével, és engedi 60-70 dollár közé esni a hordónkénti árat, az általános ágazati prognózis az volt, hogy 2015 első felében egymás után dőlnek majd be az ilyen társaságok. Tulajdonképpen az OPEC ezt szerette volna elérni. A több 100 milliárd dolláros éves forgalmú nyugati olajcégek pedig nem igazán ellenkeztek. Nyilván úgy gond...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/28 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!