Mennyire örülnénk annak, ha egy napon megjelenne otthonukban egy vadidegen ember, hozná az aktatáskáját és a számológépét, beülne a legkényelmesebb fotelbe, s azt mondaná: kérem szépen a kassza kulcsát! Öt évre. A legbizalmasabb pénzügyeink felől nem pusztán érdeklődne, hanem tudni akarna fillérre pontosan minden bevételről és kiadásról, értékeinkről, ingó és ingatlan vagyonunkról. S aztán megszabná, ezt szabad, ezt nem. Ezt eladjuk, ezt hasznosítjuk. LCD tévé? Felejtse el! Laptop? Csak ha a munkájához kell! Nyaralás? Hogy jutott eszébe? Balaton? Szó sem lehet róla! Olyan mélységekbe nem menne bele, hogy vacsorára szabad-e tíz dekával több párizsit venni vagy kaphat-e Túró Rudit a gyerek. Azt azonban már engedélyeztetni kellene vele, hogy járhat-e zongoraórára vagy karatéra. Nem is olyan nagy túlzással élve ez vár azokra, akik nem tudják fizetni hiteleiket, s családi csődvédelmet kérnek.


A KDNP örül, kétségtelenül a párt siker sztorija a jogintézmény múlt heti parlamenti elfogadása, amelyet szívós egyeztetések révén vitt keresztül a törvényhozáson. Meglepő, de a kritikák dacára az MSZP és az LMP sem szavazott ellene, csupán tartózkodott. A Fidesz és a Jobbik pedig egyöntetűen támogatta. Egyedül a liberálisok képviselője, Fodor Gábor nyomott „nem"-gombot. A kereszténydemokraták úgy kalkulálnak 25 ezer családon segíthet, ami az adósságcsapdában lévő 180 ezer bedőlt hiteleshez képest nem túl nagy szám, de nem is kevés. A témában nyilatkozó szakértők úgy vélik, mentőöv, ám az adósoknak partra is kell úszni, s az nincs közel. Előnye viszont, hogy öt évig, amíg a csődvédelem tart, nem kell végrehajtástól tartani, s a jogosultak kedvezményesen törleszthetnek.

Cikkünket a témáról keresse az eheti Figyelőben!