A másodfokú bíróság egyetértett a törvényszék álláspontjával, miszerint a pénzintézet 2010. november 26 és 2014. július közötti időszakban érvényes általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú módosítást lehetővé tevő pontjai nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelmű megfogalmazás kívánalmainak. Mivel a 2014. évi 38-as törvényben meghatározott elvek konjuktívan értendők, további vizsgálatra nem volt szükség, az ászf-ek tisztességtelenek és érvénytelenek – hangzott el az ítélet szóbeli indoklásában. A Magyar Nemzeti Bank április 30-ig indíthatott közérdekű keresetet a 2010. november 26. után kötött forint- és devizaszerződések esetében, ha úgy látta, az általános szerződési feltételek (ászf) tisztességtelen kikötést tartalmaznak. A másodfokú bíróság a törvényszék indoklását nagyrészt megfelelőnek tartja, részleges érvénytelenség nem lehetséges, azonban egyetért az alperes pénzintézettel abban, hogy olyan szerződési részeket, amelyeknek nincs közük a jelen jogvitához nem lehet tisztességtelennek nyilvánítani és kilökni a szerződésből. Az ítélőtábla szerint a törvényszék következtetése abban is helytálló, hogy a referencia kamatláb ellenére sem automatikus a kamat- és díjemelés, az alperes pénzügyi intézménynek lehetett ráhatása a változás mértékére és irányára. Az ítélőtábla nettó 100 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a pénzügyi szolgáltatót.