Először azt hittem, rossz pályázati kiírást nézek. Az nem lehet, hogy 250 fősnél nagyobb cégek nem kapnak egy fillér fejlesztési pénzt sem a következő hét évben! Az egyik patinás hazai élelmiszer-ipari társaság vezetője így szembesült pár napja azzal, hogy cége is végleg kimarad a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) a szektorra pántlikázott mintegy százmilliárd forintos pályázati forrásából. Pedig könnyen lehet! Mint kiderült, a 2014-20-as uniós pénzügyi időszakban a hatékonyságjavító beruházásoknál megint nulla forint támogatásra számíthatnak a nagy élelmiszer-ipari cégek.

Hideg zuhany ez a szektor számára a 2014 után 300 milliárdos versenyképesség-javító forrást előre beígért kormányzati szirénhangok után. Holott a vidékfejlesztési források felett is rendelkező Miniszterelnökség illetékesei már tavaly ősszel kezdték éltetni a reményt az élelmiszer-feldolgozókban, hogy hosszú böjt után ismét lesz pénz az ágazat rogyadozó versenyképességének javítására.

Zene volt ez a cégvezetők fülének, mert nemcsak az előző uniós ciklusban, hanem bő két évtized óta jószerivel nem jutott vissza nem térítendő pénz a fejlesztésekre a szakmában. Pedig ez idő alatt valóságos technológiai forradalom ment végbe az élelmiszer-feldolgozásban. A régiós versenytársak gőzerővel fejlesztenek is. A minőségre, árakra egyre kényesebb nyugat-európai, távol-keleti piacokon a kőbaltás gépekkel és módszerekkel készített portékával mind nehezebben tudnak, tudnának a hazai vállalkozók helytállni, ha nem segítene be a gyenge forint.

A hazai élelmiszeripar brutálisan leromlott versenyképességéről kemény, önkritikus megállapítást is tesz a kormány vidékfejlesztési programja. Az EU28 hatékonyságának ugyanis már alig érjük el a felét!

E tarthatatlan helyzeten hivatott változtatni a csodafegyvernek szánt élelmiszer-ipari versenyképességet javító 300 milliárdos - hétéves - támogatási keret. Ebből összesen 200 milliárd forintra a Vidékfejlesztési programból pályázhatnak a mikro- és a kis ágazati vállalkozások, a közepes cégek pedig a GINOP-ból tudnak majd összesen 100 milliárdot lehívni.
Ám nem úgy és nem azok, ahogyan ezt sokan a szakmában elképzelik. A 200 milliárdos keret jó része - az érintettek aggodalmai alapján - nem a prosperáló kis- és mikrovállalkozások felzárkózását, hatékonyságát szolgálja, hanem - az agrártermelők által közösen létrehozandó - új beruházásokra lehet csak majd pályázni.

A hazai mezőgazdasági termények elsődleges feldolgozását végző, 250 főnél több dolgozót foglalkoztató nagyvállalatok azonban, amelyek amúgy a szektor kibocsátásának csaknem a felét adják, alapból nem számíthatnak az EU-ból e címen egyetlen centre sem. A témáról bővebben a Figyelőben olvashat, kapcsolódik hozzá "Újragomboljuk a Kabátot" című interjúnk is.