-Hogyan tud fejleszteni, a hatékonyságot javítani, amikor a nyakunkon a transzatlanti megállapodás?
-Nagyon nehezen! Arra számítottunk, hogy kapunk fejlesztési pénzeket. Szomorúan vettem tudomásul, hogy nem kapunk. Hatvan nagy vállalat ki van jelölve, amelyik nem kaphat, mi a 13. vagyunk ezen a listán.
-Összefog, lobbizik a „kitagadott 60 cég", akik kiszorultak a támogatott körből, hogy változtassanak a kirekesztő szabályon?
-Nem tudunk mit csinálni. A kormánynak végre be kellene látni, hogy azokat kell támogatnia, akik devizát hoznak az országnak és stabil munkahelyeket tartanak fenn és újakat teremtenek!
-Mert a Hungerit hány millió eurót hozott tavaly?
-Úgy 70-80 millió eurót, ami az éves árbevételünk fele, de, ha erre nincs szükség, akkor nem csináljuk.
-Mire kellett volna a fejlesztési pénz?
-Komoly, 6-7 milliárd forintos beruházásokra készültünk; főleg a tovább-feldolgozott termékek területén, a készítményüzemet, de a szennyvíztisztítót is akarjuk bővíteni. De például a csontozó-gépek cseréje is esedékes, mert a hatékonyságot kell javítani. A hét év alatt ehhez szerettünk volna minimum 3 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutni, amelyhez persze ugyanennyit hozzá kellett volna tennünk saját pénzből.
-Így most mihez kezd?
-Újra gomboljuk a kabátot! Átértékeljük a tervezett beruházásokat, mi az, amiről le kell mondani támogatás híján, mert ez versenyhátrányt jelent még a kis cégekkel szemben is, amit nem tudunk behozni. Aki kap támogatást, lecsökkenti a költségeit, a negyedéből-feléből építi fel azt, amire én több száz millió forintot költök, így olcsóbban termel, mint én. Miközben a Hungerit csoportban 1800 főt foglalkoztatunk, a kis feldolgozók jó ha 30-40-et, és az első adandó alkalommal be is zárnak, ha úgy alakul a piac. Nekik könnyű, de 1800 embert nem lehet elküldeni akkor sem, ha gyenge a piac, nekünk túl kell élnünk!
-Arra gondol, hogy inkább csak az online pénztárgépek miatt nő a fogyasztás, de ha nincs igazi bővülés, kell fejlesztés?
-Itthon, de mi 35 országba exportálunk. Ha ehhez semmilyen fejlesztési támogatást nem kapunk, az katasztrófa. Nem is értem ezt a hozzáállást.
-És hitelből tudna beruházni? Itt a Növekedési Hitel.
-Nem pályázhatunk NHP-re! Marad a saját forrás és a hitel 3-4 százalékos kamatra, de ezt is ki kell nyögni. Azt a fejlesztést, amit támogatással meg tudtunk volna csinálni egy év alatt, az most elhúzódik 3-4 évig. Pedig a beruházásokkal a létszámot is akartuk bővíteni, de most nagyon meggondolandó. Nem erőszak a disznótor...
-Külső tőkét be tudna vonni a tőzsdére menve, vagy külföldi befektetőkkel?
-Most nem merek ilyet...
-A termékpálya következő szintjén, a nagy kereskedelmi láncokat sem lehet bevonni a fejlesztésbe, éppen fordítva, ahogyan a beszállítók is a „polcpénzekkel" hozzájárulnak a hálózatfejlesztéshez, marketinghez?
-Magyarországon ez még nem működik!
-Ki is szervezhetné a támogatott kicsikhez egyes tevékenységeket, ez nem jutott eszébe?
-Ilyen kiszervezésekkel nem kockáztathatom a végtermék biztonságát! A hűtőházam higiéniai feltételeiért is én felek, nem bízhatóm kis külső partnerekre.
-Az előző, 2007-2014-es ciklusban kapott a Hungerit csoport támogatást?
- Komoly támogatásokat tudtunk igénybe venni, például technológiai fejlesztésre, állattartó telepek bővítésére.
- Ehhez képest romlott a gazdálkodási környezet?
-Hát, egy kicsit...
-Miért nem telepíti át akkor a termelést külföldre, ahol vállalkozás-barátibb a közeg, például Romániába, Szlovákiába, vagy Bulgáriába?
-Eddig sem foglalkoztam ilyen gondolatokkal, ezután sem fogok! Magyar vagyok, itthon akarok élni a lehetőségekkel!

Névjegy

Magyar József 71 éves
Élelmiszeripari Főiskola, Élelmiszeripari üzemmérnök
nős, két felnőtt gyermeke van.
hobbi: unokák, horgászat