1.) Hogyan számolják az állami nyugdíjat?
Ha megkérdeznék 10 embert, 7 legalább azt válaszolná, hogy az utolsó 5 év bejelentett bére alapján. Ez azonban jelenleg nem fedi a valóságot. Valóban volt ilyen nyugdíjszámítás, de 1998.01.01-től ezt megszűntették.

A jelenlegi szabályzás szerint számít a mindenkori bejelentett bérünk, a szolgálati idő is, amelyekből egy bonyolult folyamat (nettósítás, valorizálás) után megállapítják az állami nyugdíjat.

Használjuk a nyugdíjkalkulátort, amely egy átlagos életpálya alapján, a legfrissebb adatok segítségével kiszámolja, hogy mekkora állami nyugdíjra számíthatunk! Így nem érhet minket kellemetlen meglepetés, amikor először a bankszámlánkra érkezik a nyugdíj.

2.) Az ugráló nyugdíjkorhatár
Az egyik leghatékonyabb eszköz az állam kezében a nyugdíjkorhatár. Ez egy jelentős sarokpont, hiszen a társadalombiztosítási rendszer szempontjából itt válik az ember csúnyán fogalmazva bevételi forrásból, kiadássá. Innentől ugyanis nem növeljük az adónkkal a nyugdíjalapot, hanem nyugdíjat kapunk. Minél kijjebb tolja az állam a nyugdíjba vonulás időpontját, annál tovább tud adót beszedni.

Arról nem is beszélve, hogy az emberek átlagos életkora folyamatosan növekszik (egyes becslések szerint évente 0,1 évvel), így ha nem emelkedne a korhatár, akkor ugyanannyi beszedett adóból, hosszabb ideig kéne finanszírozni az állami nyugdíjat.
Egyértelműen senki nem mondja, de köztudott, hogy folyamatosan emelkedni fog a nyugdíjkorhatár, és a mai 30-as, 40-es korosztálynál már vélhetően 70 év körül lesz. Aki ebbe nem szeretne beletörődni, annak javasolt kötni egy nyugdíjbiztosítást, hiszen ez mindig a megkötéskor érvényes nyugdíjkorhatárig szól, ami most a 65. életév. Ha kellő mennyiségű tőkét tudunk összegyűjteni, akkor megtehetjük, hogy nem dolgozunk további 5 évet, hanem elkezdjük felélni a nyugdíj megtakarításunkat.

3.) Évről-évre emelik a nyugdíjakat?
Valójában nem emelés történik. Például a jövő évre 1,6%-os nyugdíj emelést terveznek. Ez önmagában csak a pénz vásárlói értékének szinten tartása. Az állam ugyanis prognosztizál előre egy várható inflációt (pénz értéktelenedést), és ezzel megegyező mértékben növeli a nyugdíjunkat.

Például: Tavaly 100 ezer forint nyugdíjat kaptunk, ami idén megemeltek 1,8%-kal, akkor most 101.800 forint nyugdíjat kapunk. 1.800 forint amúgy sem egy eget rengető összeg, de valójában az alap élelmiszerek ára is nagyjából ekkora mértékben növekedett, vagyis hiába van havonta plusz majdnem 2 ezer forintunk, nem tudunk belőle többet vásárolni.

Az pedig szintén érdekes kérdés, hogy meddig „emelik" a nyugdíjakat, hosszú távon még az is kérdéses, hogy a jelenlegi nyugdíjminimum, 28.500 forintnál kapunk-e többet?

4.) A maximális adókedvezmény
3 olyan nyugdíj megtakarítási típus is van, amire minden évben 20%-os adókedvezményt tudunk minden évben visszaigényelni. A 3 nyugdíj előtakarékosságnál egyesével is meg van adva, hogy mekkora lehet a maximális SZJA kedvezmény évente:
- önkéntes nyugdíjpénztár 150 ezer forint,
- nyugdíj előtakarékossági számla 100 ezer forint, ez felugorhat 130 ezer forintra, ha 2020-ig nyugdíjba megyünk,
- nyugdíjbiztosítás 130 ezer forint.

Azt viszont csak kevesen tudják, hogy mi történik, ha nemcsak egy, hanem két nyugdíj megtakarításunk fut párhuzamosan.

Ilyenkor egy évben összesen 280 ezer forint SZJA kedvezményt igényelhetünk vissza (az adóbevallásunkon keresztül). Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az állam akár havi 23.333 forintot is hozzáad a nyugdíj megtakarításainkhoz, ami folyamatosan extra hozamokat termel. A jelenlegi havi átlagbér bruttó 241.600 forint, ami alapján egy évben 463.872 forint SZJA-t fizetünk, így bőven van lehetőség mind a 280 ezer forintot visszaigényelni.

5.) Nem mindegy milyen nyugdíj megtakarítást választunk!
Azért mert állami támogatást lehet igényelni a fent említett 3 nyugdíj megtakarításra (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás), attól még ezek nem lesznek egyformák, nem mindegy, hogy melyik mellett tesszük le a voksunkat.

A NYESZ számlánál mi intézzük a befektetéseket, vagyis ha nincs megfelelő képzettségünk (lehet ez a legolcsóbb) nem érdemes választanunk. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az utóbbi években jól teljesítettek, viszont nagyon magas az államkötvények aránya a portfólióban, ami miatt a hozamok visszaesése várható. A nyugdíjbiztosításokra pedig előszeretettel sütik rá, hogy túl drága, és ez részben igaz is. Azonban a legjobb 5%, amelyekre ezt nem mondhatjuk, mert korrekt költségek mellett, remek befektetési lehetőséget, és mindemellett széles körű szolgáltatást nyújt nekünk. Most megnézheti, hogy melyek ezek a nyugdíjbiztosítások, ha használja nyugdíjbiztosítás kalkulátort. Figyelem több millió forintos eltéréseket is találhat a várható lejárati összegekben.