Mi a magyar gazdaság húzóágazata? Egy jóindulatú, a vizsgázót megbuktatni még véletlenül sem akaró tanár manapság nemigen tehet fel ennél könnyebb kérdést, talán még a hét vezér felsoroltatásával is többet kockáztatna. (Pláne, hogy volt már hallgató, aki az utóbbit Álmos helyett Ákossal kezdte.) Az autóipar elsőségét bizonyítja, hogy az ország száz legnagyobb vállalata közül minden ötödik ebbe az ágazatba tartozik, a 15-ös élmezőnyben pedig minden harmadik.

MASSZÍV BŐVÍTÉS

A szektor számára a tavalyi is az intenzív fejlődés éve volt, szinte minden mutatóban messze a többi iparág feletti növekedést tudtak produkálni az összeszerelő és alkatrész-beszállító cégek - emeli ki Vári Attila, az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég járműipari ágazatvezetője. Ezek a vállalatok összességében negyedével növelték forgalmukat 2013-hoz képest. Az abszolút kategóriában az Audi áll az élen több mint 597 milliárdos (bő 34 százalékos) növekménnyel, majd a Mercedes következik 262 milliárdos (42 százalékos) plusszal. Arányaiban azonban őket is lepipálta a Knorr-Bremse Vasúti Rendszerek Kft., amely több mint 53 százalékkal (mintegy 30 milliárddal) tudott növekedni. Mivel a szektorban az árbevétel döntő része exportból származik, ez a trend az ország fizetési mérlegére is kedvezően hatott.

A foglalkoztatási szempontból meghatározó járműipari cégek tavaly kivétel nélkül növelték a létszámukat is. Jó lenne, ha a HR-eseknek sok éven át olyan bővüléssel kellene „megküzdeniük", mint 2014-ben az Audinál (1365 embert vett fel pluszban), a Hankooknál (502), a Bosch csoportnál (430) vagy a Johnson Controlsnál (426) - jegyzi meg Vári Attila. Az utóbbi társaságnál - 40 százalékkal - arányaiban is az egyik legnagyobb bővítés történt, így tavaly átlagosan már 1500 embert foglalkoztatott. Saját magához képest a legnagyobb felvételt az Opel Southeast Europe Autóforgalmazó hajtotta végre, igaz, az állomány a triplázás után sem haladta meg a 241 főt.

UNIÓS PÉNZEK

Szerencsére azért nem csak a járműipari cégeknek lehet okuk örömre. A 2013-as 6 százalékos visszaesést követően ismét növekedésnek indult a teljes top 100-as mezőny árbevétele is, méghozzá csaknem 7 százalékkal - emeli ki Keleti József, a Bisnode csoport országigazgatója. Ez még akkor is örvendetes, ha ebben nem elhanyagolható szerepet játszott a forint árfolyamának 4 százalékos gyengülése.

A tízes élboly összetétele csak minimálisan változott, azon belül pedig a Mercedes előretörése rendezte át némileg a terepet (lásd a táblázatot). A százas listában tíz új belépő van, ám közülük a Continental Magyarország és a GE nem igazi újonc: némileg más formában mindkettő szerepelt a tavalyi mezőnyben is. A Lidl pedig csak azért maradt ki egy évvel ezelőtt, mert a július 31-i mérlegleadási határideje előtt (a cég eltérő üzleti éves) nem publikálta beszámolóját. Vélhetőleg csak hasonló okokból hiányzik - ahogy tavaly is - a mezőnyből a Tesco és a Nissan Sales CEE.

Az új belépők között nagy arányban találunk építőipari cégeket, a Közgép, a Strabag, a Duna Aszfalt és a Swietelsky ezúttal egyaránt ott sorakozik a 70. és a 88. hely között. A négy cég összességében 57 százalékkal tudta növelni árbevételét, természetesen nem függetlenül az uniós finanszírozású nagyberuházások felpörgetésétől. Mivel ez még az idén is tart, valószínűleg 2015 miatt sem lesz okuk panaszkodni. Utána azonban új időszámítás kezdődik, amelynek fő kárvallottja a kormányzat kegyeiből a jelek szerint végképp kiesett Közgép lehet.

A mostani listából a MÁV-Trakció és a Taurus Carbonpack is beolvadás miatt hiányzik: előbbi az állami vasúttársaság személyszállító vállalatába, a Startba, az utóbbi pedig a Michelin Hungáriába olvadt be. Jelentős részben ennek köszönhető, hogy az utóbbi két cég közel tíz helyet tudott előrelépni. Ez a Michelin esetében azt is elfedte, hogy tavaly már elkezdődött a termelés visszafogása a fővárosi teherautóabroncs-üzemben, ahol ez év tavaszán végül le is állt a gyártás. Nincs mi megszépítse viszont a Nokia Komárom számait, inkább az a csoda, hogy a cég még felfért a listára. Mivel azonban kis túlzással már csak azok dolgoznak ott, akik lekapcsolják a villanyt, ezennel búcsút kell vegyünk attól a vállalattól, amely 2009-ben még a második legnagyobbnak számított az országban.

NÖVEKEDÉS ÉS HATÉKONYSÁG

Ehhez képest kedvezően mutat, hogy a korábbi jelentős Nokia-vevők, a három nagy szolgáltató (Magyar Telekom, Telenor, Vodafone) értékei és pozíciói alig mozdultak. „A telekommunikációs cégek alapvetően érett iparágban versenyeznek, jól láthatóan sem nagy növekedés, sem jelentős átrendeződés nincs a körükben. Valamennyi vállalat az árbevételek növelése, szinten tartása mellett a hatékony működésre, a költségek kontrolljára is nagy hangsúlyt fektet" - értékel Vágó László, az IFUA vezető tanácsadója.
A Magyar Telekom őrzi vezető pozíció¬ját, stabil helyet foglalva el a top 10-ben. Kismértékben csökkenő forgalma mellett is növelni tudta üzemi és adózás előtti eredményét az elmúlt években, miután több költségtételt is jelentősen lefaragott. A Telenor mutatóiban jól láthatók a beruházások hatásai. Növekvő árbevétele mellett kissé csökkenő eredményt könyvelhet el, a korábbiakban kiemelkedően magas eszközarányos jövedelemmutatója is ennek megfelelően mérséklődött - teszi hozzá Vágó László.

Szintén kettős stratégiai kihívás elé állította az elmúlt időszak a gyógyszercégeket. Az egyik a bővülés, amelyben egyik meghatározó cég sem tudott igazából előrelépni, nagyjából az elmúlt évek nagyságrendjét hozzák. (A Teva tavalyelőtti és 2014-es számai egy 2013. végi beolvadás miatt nem összehasonlíthatók.) „Fontos megjegyezni, hogy miközben a Sanofi és a Teva a nagy nemzetközi cégcsoportba erősen beágyazott, árbevéte¬lük jelentős része ezen belüli, a Richter és az Egis (bár utóbbi a Servier 100 százalékos tulajdona) hazai irányítású vállalat. Mindketten nagyon kitettek az exszovjet piacoknak, ahol bár szenvedtek el csapásokat, a körülményekhez képest jól teljesítettek" - mondja Vida Gábor, az IFUA gyógyszeripari ágazatának vezetője.

Pokol Gábor, a cég szakértője szerint a kihívás azért is óriási, mert nemcsak a szovjet utódállamokban, de az általuk gyártott generikus készítményeknél is korlátozottak a bővülési lehetőségek. Ezért a növekedési cél csak új piacok meghódításával érhető el, mind regionálisan, mind termékoldalon. A másik feladat az eredményesség javítása, szinten tartása. Az Egis és a Richter esetében a bővülés elmaradása együtt járt ennek csökkenésével. A Sanofi volt az egyetlen, amely a költségtömeg lefaragásával ellensúlyozni tudta a visszaeső árbevételt.

Az agrár- és élelmiszer-ipari cégek számára szintén vegyesen sikerült az év, exportértékesítésük például 4 százalékkal csökkent. A gyártók és feldolgozók közül a Coca-Cola forgalma lényegében stagnált, az étolajokat gyártó - az amerikai kitiltási botrány miatt a sajtóban tavaly ősszel gyakran szereplő - Bunge, valamint a keményítőt, izocukrot előállító Hungrana árbevétele egyaránt 15 százalékkal esett vissza. Ugyanennyivel nőtt viszont az integrátor KITE, és még ennél is jobb évet zárt a gépforgalmazó Axiál.

Ahogy azt az elmúlt években már megszokhattuk, az energetikában leginkább az állami intézkedések határozták meg a folyamatokat. A gázszolgáltatók forgalma közel negyedével csökkent, ez egyrészt a rezsicsökkentés hatásával, másrészt az enyhe téllel magyarázható. Az áramszektor megúszta néhány százalékos visszaeséssel, mivel náluk nem volt jelentős volumencsökkenés az egyetemes szolgáltatói piacon, másrészt a versenypiaci szegmensnél az eladott mennyiség növekedése javította az értékesítési árbevételt - mondja Huba Eörs, az IFUA ügyvezető partnere. Az MVM-csoport forgalma közel 30 százalékkal gyarapodott, elsősorban az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségei átvételének köszönhetően.

Hasonlóan magyarázatot igényel, mit keres egy másik állami vállalat, a MÁV az adózott eredmény szerinti dobogón, közel 40 százalékos mutatóval. Ez a rendkívüli bevételeknek köszönhető, amelyek a cég kötvényeinek állami átvállalásából, valamint különféle átvett eszközök értékéből fakadnak. Ezek szerepét jól mutatja, hogy üzemi soron a MÁV csaknem 22 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - emeli ki Keleti József.

Ha két másik állami vállalatot (Magyar Posta, Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató) is hozzászámolunk, akkor azt látjuk, hogy ez a három társaság hozta össze a mezőny összes üzemi veszteségének közel 40 százalékát. További 20 százalékért felelős négy kiskereskedelmi multi, az Aldi, az Auchan, a Metro és a SPAR. Persze ebben az is szerepet játszhat, hogy a tavaly elfogadott törvény szerint 2015-ben és 2016-ban nem lehetnek veszteségesek az ágazat cégei - különben nem működhetnek tovább -, így érdemes lehetett még 2014-ben letudni a kellemetlen ügyeket. A mezőny egészének eredményességét tekintve egyébként nem lehet ok panaszra, a vállalatok többsége javított. A 80 nyereséges cég üzemi szinten több mint 168 milliárd forinttal gyarapította profitját.

KEVÉSBÉ JÓ HÍREK

Érdemes egy pillantást vetni a tőkeállományra is, mert ez alapján a mezőny polarizálódása rajzolódik ki. Tőkeemeléssel 36 cég élt, ők mintegy 501 milliárd forintot toltak be, egy kisebb részük a veszteségek pótlására. A másik oldalon 59 vállalat vette ki teljes egészében a megtermelt nyereséget, sőt, közülük 48 még ezen felül is vitt el tőkét. Ebben a körben ezen a két úton 1130 milliárd forintot vontak el a cégektől. Azaz vannak növekvő elkötelezettségű és visszahúzódó társaságok is, de a számok alapján sajnos tavaly az utóbbiak voltak többségben.

A foglalkoztatottak számában is vegyes a kép. Saját magához képest az idei százas mezőny 3,5 százalékkal növelte létszámát egy év alatt, ha viszont a legutóbbi toplistás szereplőkhöz viszonyítunk, akkor már 3 százalék feletti, mintegy 11 ezer fős csökkenés tapasztalható - állapítja meg Keleti József. A bővítőkről már volt szó, a legnagyobb arányú, közel 50 százalékos (!) leépítés pedig a British American Tobaccónál történt. Szintén jelentős, 40 százalék körüli a csökkenés a már említett Nokia Komáromnál, valamint az elektronikai bérgyártó Jabil Circuitnál. A legnagyobb foglalkoztatók közül a Mol 4,4, a Magyar Posta 3,5 százalékkal faragta le a létszámát.

Bisnode-háttér

A Bisnode Európa egyik vezető digitális üzleti információszolgáltatója és cégminősítője, 17 országban 2500 munkatárssal. A teljes magyar cégvilágra kiterjedő aktuális és múltbeli adatbázisa, valamint egyedi fizetési tapasztalatok programja együtt képezi minősítési rendszerének alapját. A Bisnode stratégiai partnere globálisan a Dun & Bradstreet.