Az OECD becslése szerint a globális középosztály 2030-ra 4,9 milliárd főre fog duzzadni, a 2009-ben mért 1,8 milliárdról, és az ázsiai régió lakosai teszik majd ki ennek a globális rétegnek a kétharmadát. Ha Kína véghez viszi a gazdasági növekedésének fenntartásához szükséges reformokat, akkor középosztálya 2030-ra az 1 milliárd főt is meghaladhatja.

Az ázsiai középosztály gyors fejlődése okozta széleskörű gazdasági változás új piaci lehetőségeket teremt a hazai és nemzetközi vállalatoknak egyaránt. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet már most jelentősen növekszik, mivel Kína vált a világ legjelentősebb gépjármű és mobiltelefon piacává. De további növekedés várható a luxuscikkek és technikai termékek fogyasztásában is, ahogy a fejlődő országok középosztályainak vásárlóereje megközelíti majd a fejlett országokban lévő szintet.

Ez a folyamat egy fenntarthatóbb növekedést eredményezhet, mivel a gazdasági egyensúlyt a hazai kereslet, különösképp a háztartások fogyasztásának irányába fogja eltolni, ezáltal növelve a gazdaság ellenálló képességét a külső behatásokkal szemben. Ennek a változásnak az előnyeit nem csak Ázsia fogja élvezni; a kereslet bővülésével növekszik a régióba irányuló import, amely enyhíti a globális kereskedelmi egyensúlytalanságokat, valamint az ellátó láncokon és termelő hálózatokon keresztül világszerte új munkahelyeket teremt.

A jólét emelkedése javuló oktatási és egészségügyi rendszerekkel jár, amelynek következtében a már magas képzettséggel felvértezett, emelkedő ázsiai középréteg magas minőségű közszolgáltatásokat, megbízható politikai és intézményi rendszert fog követelni, erősítve ezzel a jog uralmát. Továbbá új munka, illetve tanulási lehetőségek válnak majd elérhetővé a nők számára is, amely nagyobb nemek közötti egyenlőséghez vezet.

De a legfontosabb, hogy a középréteg emelkedése a politikai és polgári szabadságjogok iránti igény növekedésével járhat, ezáltal elősegíti az ázsiai országok demokratizálódását. Egy tanulmány szerint, a magasabban képzett és gazdagabb polgárság - különösen a nők - növeli a politikai részvételt és a demokrácia iránti elkötelezettséget. A középosztály a racionális, önérdeken alapuló, aktív politikai részvétellel, és a diktatúrával szembeni higgadt ellenállással képes támogatni a demokratikus átalakulás folyamatát. Hasonló előmenetelt tapasztalt meg Dél-Korea is, egy olyan gyors, a középosztály fejlődése által ösztönzött gazdasági növekedést, amely a nyolcvanas években elhozta számára a demokráciát. Ez a történet hamarosan más államokban, akár Kínában is megismétlődhet.

„Bár modellszinten valóban rengeteg előnyös következményt lehet kimutatni, de az átmeneti periódust, tehát a középosztályhoz való felzárkóztatás ütemét az igazságosság mércéjéhez kell igazítani, különben a folyamat a politikai stabilitás gyengülésével fenyeget, ami a materiális eredményeket is veszélyezteti" - hívja föl a figyelmet a folyamat árnyoldalára Sárvári Balázs, az MTA Dél-Ázsia kutatója. „Brzezinski írta Stratégiai vízió című művében, hogy a XXI. század legfontosabb biztonságpolitikai fenyegetése a tömegek politikai öntudatra ébredése. Ennek jelei közé tartoznak a 2012 decemberében Indiában lezajlott tömegmegmozdulások is."

Mint arról beszámoltunk „Indiában érződik a középosztály növekvő elégedetlensége". „Egy 23 éves indai nő megerőszakolása és meggyilkolása ébresztette rá a virtuális középosztály tagjait, hogy álljanak ki a jogaikért, a megfelelő közbiztonságért és a jobb kormányzásért. Ugyanis ez a 23 éves nő az új középosztályhoz tartozott, akinek az apja két műszakban dolgozott, hogy taníttatni tudja a lányát."

„Miközben az indiai középosztályt 300 millióan alkotják" - írja Sárvári Balázs, „a mobiltelefonok és számítógépek révén további 300 millióan férnek hozzá a középosztály technikájához és tanulási lehetőségeihez. Ezt Friedman a „virtuális középosztály" felemelkedésének nevezi. Jól mutatja mindez, hogy a középosztályosítás programját csak úgy szabad megvalósítani, hogy a helyi viszonyokból, kultúrából következő társadalmi igazságosság mindvégig érvényesüljön közben" - összegez Sárvári.

Az ázsiai országoknak fejlődésük fenntartása érdekében táplálniuk kell a középosztály növekedését az egészségügy javításával, az infrastruktúra fejlesztésével, egyetemekre és műszaki képzésre fordított tőkebefektetéssel, valamint a jövedelmi és oktatási egyensúlytalanságok kezelésével és a szociális védőháló erősítésével. Ezek, valamint a jog uralmának erősítését, a kereskedelem elősegítését és a stabil makrogazdasági irányítást célzó szakpolitikák kulcsfontosságúak a növekedés fenntartása szempontjából azáltal, hogy folyamatosan biztosítják az alacsony jövedelmű családok felfelé irányuló társadalmi mobilitását. Ez a társadalmi folyamat képezi az alapját a középosztály bővülését és gazdasági növekedést eredményező körforgásnak.