Bejárta a világsajtót a New York Times híre, amely szerint az Egyesült Államok páncélos járműveket, tankokat hoz hadgyakorlatra a régiónkba az ukrán válság miatt, s ezek nagy része a NATO erők részeként itt is marad. Magyarországot azonban nem említik a jelentések. Összesen 250 M1-es M1-es nehézpáncélosról szólt a hír, a három balti államba, valamint Lengyelországba, Romániába és Bulgáriába telepítenék őket. Magyarországra azonban nem. Budapest ezt a bizalomhiány megnyilvánulásaként értelmezheti.

Tény, hogy Magyarország a katonai kiadásokat tekintve a NATO sereghajtói közé tartozik. védelmi ipara a lakosságszámmal összevetve talán a leggyengébb, és a NATO-ban sem nézik jó szemmel Budapest és Moszkva túl szoros kapcsolatait. Ugyanakkor Mark Karas ezredes, a budapesti amerikai nagykövetség távozóban lévő katonai attaséja a honvedelem.hu-nak adott minapi interjújában pozitívan beszélt a kétoldalú katonai kapcsolatokról. Nagy elismeréssel szólt a magyar katonák, főleg a különleges erők tagjai teljesítményéről. Alapvetően NATO-pénzekből fedezve az anyagiakat július végén hadrendbe állították a medinai háromdimenziós radart, a NATO-lánc fontos elemét.

DEZINFORMÁCIÓ
A nyugati szövetségi rendszer Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon nyolc radart állított fel, ezek a NATO legmodernebb ilyen berendezései. Keletre és délkeletre néznek. Júniusban a Bakonyban tartották meg a NATO idei legnagyobb logisztikai hadgyakorlatát, a Capable Logistician 2015-öt, amelynek sikeres megrendezését szövetséges körökben is méltatták. Ezen 32 országból 1,800 katona, hatszáz technikai eszköz vett részt, de nem voltak köztük a szóban forgó M1-es amerikai tankok.

Részletek a Figyelőben!