Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú. Nagyon szegény családba született, 7 testvére volt. Az édesapja földeken vállalt munkát, ám ebből meglehetősen szerényen lehetett megélni az 1930-as évek Amerikájában. A család aztán egy gyapotültetvényen kezdett el gazdálkodni. Johnny 5 éves korában már gyapotot szedett, és a következő 15 éve nagyjából hasonlóan zajlott. Kiment az országútra, hogy vizet adjon el az utazóknak, 12 évesen pedig már gyapotbálákat pakolt. Akkoriban kapta meg az első gitárját. Volt kitől tanulnia, a család gyakran az énekléssel, a zenével próbálta meg elviselhetőbbé tenni a hétköznapi kemény munkát. Egy interjúban elmesélte, hogy kedvenc gyerekkori emlékei közé tartozik, amikor anyja elővette a gitárját és elénekelte a Mit adnál cserébe a lelkedért? című vallásos dalt. Aztán ez mintha egész életében elkísérte volna. 71 éves korában bekövetkezett haláláig küzdött a kérdés...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/34 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!