Az első fél évben mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek 3,5 százalékkal emelkedtek, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3,4 százalékkal nőttek. Ezen belül a vállalkozásoknál 3,6, a költségvetés területén 2,9, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,2 százalékos volt a növekedés. A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta - közölte a KSH. A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - keresetek 0,2 százalékponttal kevésbé emelkedtek, mint a keresetek. Az év első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 243 200 forint volt. A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, 501 000 forint. A legkevesebbet, bruttó 145 900 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók keresték. A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 194 ezren kaptak az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt, összege átlagosan 9900, illetve 9300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 159 300 forint volt. Ebben az évben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 166 100 forintra becsülhető. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 700 forint volt.